Abstracts of Submitted Papers 2015

Civic Participation in Saving Szabadka’s (Subotica) Building Heritage

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
Szabadka (Subotica), located near the Hungarian border in Serbia, was part of Hungary until the First World War. The town developed its specific character during the 19th century, and was able to preserve it to the present day. Owing to socio–political changes and urban plans made according to communist ideology in the period after the Second World War, until the 1980’s, the value and importance of 19th century buildings heritage was not recognized. There was, however, a period of recognition of the importance of 19th century Szabadka building heritage just before the Yugoslav war started in 1991. Because of the struggle for survival during the war the care for building heritage was again forgotten. Recently a small group of people organized and devoted themselves to preserve Subotica’s building heritage and specific town character. Through a number of activities they managed to draw attention of a great number of citizens to the importance of their identity and valuable building heritage. This presentation will focus on the efforts, objectives and achievements of a small group of citizens who named themselves “Smile at Subotica” (Nasmeši se Subotici -- Mosolyogj Szabadkára), to raise awareness and change behavior in creating he future for Szabadka’s building heritage.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
Viktorija Aladžić is an assistant professor at the Faculty of Civil Engineering, in addition to being an architect, an urban planner, and an expert in protection and restoration of architectural heritage. She received her Master degree (2001) in Technical Sciences – in protection, revitalization and study of building heritage, and her PhD degree in Spatial Planning, at the University of Belgrade, in 2007. Her research reports include “Optimization of architectural and urban planning and design in function of sustainable development in Serbia”, financed by the Ministry of Education and Science of Serbia.

---

Shortage as Experience in the 1940s and 1950s in Hungary and Transylvania

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
The paper argues that shortage of food and energy as an experience concerned a whole generation during the 1940s and 1950s across the region and that it triggered emotional responses and routines. The paper starts with a close reading of the recently published receipt-book prepared by women in forced labour camp in 1944 (Czingel 2014) and of diaries written in 1944-45 that contain references to shortage. Through these texts I show types of moral economy functioning in the time of crises of those years.
Second, I analyze the discourse of shortage in letters exchanged among professional foresters working in Northern-Transylvania and Hungary between 1939 and 1944.
In the third section I juxtapose these with moral economy of cookbooks published in Hungary and in Transylvania during the war years and in the 1950s, narratives published in specialist periodicals as well as with reports related to food supply prepared by UNRRA and FAO administration between 1946 and 1960 about Hungary and Romania.
As an outcome we will see common and specific elements of the moral and emotional economy of shortage across time and space.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
I have MA in History and Political Science from the University of Debrecen. Currently, I am doing research for my Phd dissertation at ELTE, Budapest. I work as a junior researcher for the Institute of History, HAS in Budapest. My research seeks to link social and environmental history through looking at hybrid elements of urban life during the period of state socialism in Hungary.
I studied at the University of Pisa, Italy with Socrates-Erasmus scholarship in 2005 and at the Jawaharlal Nehru University, New Delhi, India between 2011 and 2013 with a grant from Indian Council for Cultural Relations.

---

Az óceán közepén. Wim Wenders amerikanizálódó európaisága.

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
Wim Wenders német filmrendező nemzedéke egy többé-kevésbé akadálytalanul amerikanizálódó, régi értékeiben bizonytalan országban, Nyugat-Németországban nőtt fel. Az Amerikához való vonzódás és az Európához való tartozás Wenders művészetében ambvivalens viszonyt feltételez, sajátos kozmopolitizmust. „Félúton érzem magam Európa és Amerika között, valahol az óceán közepén. ”- nyilatkozta A dolgok állása elkészülte után, amolyan szellemi otthontalanságra panaszkodva. Ez a film az Amerika iránti vonzódásnak és annak a törekvésnek az eredménye, amely Wenderst Hollywoodba vezette. A rajongás tárgya számára elsősorban az amerikai filmek hőskora. Szerinte a klasszikus amerikai mozgóképek nagy tette volt a kollektív, mitikus mesélés, és nem csupán egy mitológia megfogalmazói, de annak megteremtői is voltak. Ezzel szemben Európában csak szubjektív történetek születnek. Amerika, mint vonatkozási pont így kettősséget jelent Wenders művészete számára: reflektálást a filmgyártás módszereire és nosztalgiát, amely a mai Amerikát kínáló világgal szemben a mitikus Amerikához kötődik.
Wenders a Hammet című filmjével próbálja meg először megkísérelni az egyeztetést a két filmgyártás módszerei között. A több éven át forgatott művet kudarcként tartják számon, holott egy próbálkozás figyelemre méltó eredménye, A dolgok állása pedig ennek a kísérletnek a látlelete. Wenders amerikai filmet készít amerikai producerrel, európai szemszögből, és teszi ezt még jó néhány alkalommal az elmúlt évtizedek során (Az erőszak vége, A Millió Dolláros Hotel, A bőség földje, vagy a Berlin felett az ég amerikai változata, az Angyalok városa). Európában készült filmjeibe is folyamatosan beemeli az amerikai popkultúra elemeit, vagy éppen színészeket, rendezőket, énekeseket, akik gyakran önmagukat alakítják, és mindig önreflektív jelentéssel ruházzák a szerepüket. És bár Wim Wenders már nem egyszer nyilatkozta, hogy nincs közös vonás Amerika és Európa között, ami a filmművészeti vonatkozást illeti, az ő alkotásai a legjobb példák ennek a megcáfolására.
Az önreflexió Wenders filmjeinek a sajátos olvasását jelenti. Az alkotási folyamatra való reflektálás vonzáskörébe tartozik az európai és az amerikai filmkészítési sajátosságokra való figyelés. Ebből a szempontból párhuzam vonható az önreflexiót főszereplővé avató A dolgok állása (1982) és az önreflektív motívumokat ugyancsak előtérbe helyező Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein terv (2010) című alkotása között. Izgalmas feladat feltérképzeni a a sajátosan német vagy magyar vonatkozásokat, a két mozgókép által hasonló, vagy éppen gyökeresen eltérő módon feltett, az egyetemesség irányába mutató kérdéseket, valamint átgondolni ezeket a két kontinens eltérő filmkészítési módszereinek és művészi elvárásainak a szempontjából, és megfigyelni mindennek a harminc év különbséggel sorra kerülő vizuális megfogalmazását.



Brief Professional Bio (max. 100 words):
Romániában, Csíkszeredában születtem és végeztem a középiskolát, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német szakán szereztem oklevelet 1998-ban. Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban tanítok német nyelvet, a Csíki Hírlap valamint a Vásárhelyi Hírlap filmajánló rovatát szerkesztem. Vezetek iskolai és városi filmklubot, opcionális tantárgyként filmesztétikát oktatok. 2012. októberétől a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem hungarológiai doktori iskolájának a hallgatója vagyok.

---

"It's Not Enough To Have Talent": Hungarian Women Emigré Designers

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
During the first half of the 20th century, many Hungarians from the professional communities such as science and the arts emigrated to the United States. The catastrophic events following following WWI, WWII and the Hungarian Revolution caused such a transformational dislocation in society, that normal professional life became impossible. Many of these emigres worked in creative fields of film, art, writing, and music. The dominance of Hungarians in the film industry in the 1930’s and 40’s was reflected in an often quoted sign posted on a director’s door:” It’s not enough to be Hungarian, one must also have talent”. Another director wryly turned it around and said “it’s not enough to have talent, one must also be Hungarian”.

A look at any list of famous Hungarian émigrés active in the arts will invariably show that the most of the entries will be men. In fact, very few women are ever included, aside from a few screen actresses,. A question can then be asked, is it possible that there were no Hungarian émigré women active in the arts? If there were, who were they and where were they?

This paper will highlight some of the best known women artists and designers from post WWI to the present. Born into an era of great turmoil, these women were able to transcend circumstance and build very successful professional lives. Women who will be discussed are:Illonka and Mariska Karasz, Sibyl Moholy-Nagy,, Evelyn Harasty, Evelyn Domjan and Eva Zeisel.



Brief Professional Bio (max. 100 words):
Joyce Berczik Corbett is a research scholar specializing in the decorative arts and folk art of Central Europe, She has curated exhibitions at Mingei International Museum, San Diego, CA and Craft and Folk Art Museum, Los Angeles, CA including: "Between East and West: Folk Art Treasures of Romania" (2010-2011)(co-authored catalog), Hungarian Folk Magic: the Art of Joseph Domjan" (2008)(directed documentary video accompanying exhibition), "Eva Zeisel: Extraordinary Designer Craftsman at 100” (2006-2007) traveled to the Craft and Folk Art Museum, Los Angeles. CA. (2007) “Dowry: Eastern European Painted Furniture, Textiles and Folk Art” (1999)(co-authored catalog). She is on the International Advisory Board of Mingei International Museum, San Diego, CA. She authored the chapter “Central European Embroidery” for the exhibition catalog: “Resplendent Dress from Southeastern Europe, Fowler Museum at University of California Los Angeles, (2013). She received an M.F.A in Art History and Studio Art, from the University of Washington, Seattle, where she held a Woodrow Wilson Scholarship. She has received IREX (International Research and Exchanges Board) research grants for Romania and Hungary and was a Fulbright Research Scholar to Hungary and the Slovak Republic.

---

Székelymagyar nemzeti- és kulturálisidentitás-stratégiák a trianoni határokon túl

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
A 21. század Európai Uniójában egyre inkább előtérbe kerül a többségi-kisebbségi kérdés, a nemzeti identitás, az interkulturális kommunikáció különböző formái. A magyar identitás önmagában is igen összetett kérdés, többek között azért, mert a két világháborút követő világpolitikai döntések nyomán a magyarságot súlyos történelmi traumák érték: a korábban viszonylag egységes kárpát-medencei magyar kultúrát széttördelték, és kétharmad részben beletagolták más kultúrákba, tehát az erdélyi magyarság (is) határokon túlra került.
Különösen izgalmas kérdés ilyen körülmények között az a népcsoport, a székelymagyarság, mely Erdélyen belül mindig is saját azonosságtudattal rendelkezett. A Trianon utáni helyzet viszont annyiban más, hogy míg a székelység korábban nemzet-azonos kultúrán belül fogalmazta meg magát és önrendelkezési törekvéseit, addig Trianont követően egy többkultúrájú világban találja magát, amelyben a mai fogalmaink szerinti, megengedő multikulturalitásnak nyoma sincs. A székelymagyar kiélezett interkulturális helyzetbe kerül. Megváltoznak a határok körülötte, úgy, hogy szülőföldjének elhagyása nélkül, határon túlivá válik. Ennek az interkulturális kommunikációs és identitásmenedzselési küzdelemnek kortörténeti jelentőségű dokumentumsorozata a Trianon utáni székelymagyar irodalom, mely mindezt széles spektrumú változatokban vonultatja fel.
Előadásomban különböző 20. századi identitás- (Eriksen, Bloom, Plamenatz, Smith, Csepeli), asszimilációs- (Yinger, Hess), koloniális-poszkoloniális- (Bhabha), kultúra- (Assmann) és interkulturális kommunikációelméletek (Rosengren) felhasználásával kísérlek meg néhány irodalmi alkotást értelmezni, újraértelmezni. A szépirodalmi szövegek (többek között Ignácz Rózsa, Tamási Áron, Bözödi György, Kacsó Sándor, Lőrincz György) vallatása során olyan identitástípusokat, illetve típusjellemzőket próbálok felállítani, melyek hagyományos elemzési módszerekkel vagy az itt használtakhoz képest más elméletekkel nem hozhatók felszínre, és a mai európai helyzetben is segítségül hívhatók – pro vagy kontra – a nehéz interkulturális viszonyok értelmezéséhez, illetve az értelmes interkulturális kommunikációban való gondolkodáshoz.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
1968-ban születtem Székelyudvarhelyen. 1990 óta élek Magyarországon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem informatikus-könyvtáros végzettséget, majd 2008-ban az Irodalomtudományi Doktori Iskolában Ph.D.-fokozatot. Jelenleg a Debreceni Egyetem adjunktusa vagyok. Oktatói munkám mellett kiemelkedően fontosnak tartom a határon túli magyar irodalom népszerűsítését. Kutatási területeim közé tartozik a nemzeti- és kulturális identitás kérdésköre az irodalmi példákon keresztül. Ezen témakörben tanulmányaim jelentek meg a Hitel, a Bárka, a Napút, a Székelyföld, az Agria folyóiratokban. Két székelyföldi témájú monográfiám kiadás előtt áll.

---

Liberated Women Survivors (?) Effects and After-effects of the Holocaust in Women’s Narratives (Teréz Rudnóy and Boris Palotai)

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
Although scholarly interest in Holocaust representation and remembrance from a gendered perspective emerged, over the last decades a few researches on Holocaust in Hungarian scientific studies began to analyze the significance of gender differences regarding Holocaust experiences and narratives. Many women Holocaust survivor attempted to record and preserve their suffering in fiction and poetry, using literary and aesthetic strategies to mediate their experiences emphasizing how gender differences shape the perceptions, experiences, and representation of the Holocaust. In my presentation I will focus on two intertwined novels; Teréz Rudnóy’s Szabaduló asszonyok, 1947 (Liberated Women Survivors) and Boris Palotai’s A férfi, 1964 (The Man) can be analyzed foregrounding issues of gender, the representation and trauma of Holocaust concerning social and historical context, which frame the literary texts.
Teréz Rudnóy in her text of Szabaduló asszonyok [Liberated Women Survivors] - published in 1947 [2011], a month before her death – narrates her experiences in creating novel about devastation, hopelessness, tormented memories, in posing questions about law and revenge right after the liberation. The text portrays the strong female bodily experiences; within this representation the fragmented female body could be revealed as a sign of suffering, absence and vulnerability. The complexity of memory in narrating the woman’s experience after the Holocaust can be seen in Boris Palotai’s text (titled, A férfi, The Man), contained fictionalized set of biographical elements referring to Teréz Rudnóy’s tragical story after the liberation. The protagonist of the novel struggles to recover a collapse connection with life, but she cannot survive her suffering, loss of her family and own liberation.
The aim of this presentation is to explore the extratextual and intratextual interconnections between these two texts produced within the representation of the women’s experience in Holocaust concentrating on the dilemma of interpreting representations.



Brief Professional Bio (max. 100 words):
Tímea Jablonczay teaches gender, media and cultural studies at the King Sigismundus College, Budapest. She was trained as a literary scholar and her interest in scholarship includes narratology, gender studies, Holocaust and Central-European Literature. Jablonczay has published a co-edited volume Narratívák 6. Narratív beágyazás és reflexivitás (2007) [Narratives 6. Embedded Narratives and Reflexivity] on narratology and her publications include various articles on literary and gender studies including “Nation, Sexuality and Gender in Literary Representations of Ilona Zrínyi”, Hungarian Studies Review (2014) or "Marginality and the Practice of Border-crossing: Hybrid Forms of Identity in Erzsi Senesh’s Works (in Hungarian", TNTef Interdisciplinary E-Journal of Gender Studies (2014).

---

Ways of Losing Identity: Emigre Women Writers from the Austro-Hungarian Monarchy

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
The period of soaring economic prosperity after 1867 brought about the birth of modern women's literature in the eastern part of the Austro-Hungarian Monarchy too.

Female descendants of impoverished noble or middle-class families that had been unable to adapt to capitalism, young girls who were resolute to earn a living by writing moved to the Hungarian capital city even from the remotest regions.

Almost two-thirds of these future intellectuals arrived from the provinces, among them Anna Tutsek, who quitting her Transylvanian birthplace, Kolozsvár (Cluj), settled down in Budapest in the 1890s, or Margit Kaffka who moved to the capital from a region located to the west of Transylvania in 1902.

For many, it was the dissolution of the Monarchy that led to their emigration: one of the most popular writers of the interwar period, Lola Réz Kosáryné left her native land, the Selmecbánya (Banska Stiavnica) region in the West Carpathians to emigrate from the new state of Czechoslovakia to Hungary in 1919.

By analysing the writings of these women writers, the aim of this paper on Hungarian - Eastern-European women's social history is to examine how these immigrant writers reacted to the loss of cultural and social norms that had inevitably occurred to them, to investigate whether they identified this loss of identity as deprivation or having been convinced of the existence of an indivisible unitary Hungarian nation and culture they avoided/rejected self-reflexion.



Brief Professional Bio (max. 100 words):
Judit Kádár, who received her Ph.D. in Hungarian Literature at the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, teaches American Literature and Twentieth-Century British prose in the English Department of the University of West-Hungary in Szombathely. Her main field of research is nineteenth and twentieth century Hungarian women writers, and she also regularly writes on contemporary American and British literature as a correspondent for Magyar Narancs, a Hungarian political and cultural weekly. She has published an anthology of twentieth century Hungarian women poets (Térdig születésben, halálban), a collection of critical essays (Royal Flush), and a monograph on pre-World War II Hungarian women writers (Engedelmes lázadók).

---

Identitásokon átívelő diskurzusok

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
Az identitás és a kulturális identitás hagyományos esszencialista, szubsztancialista és konstruktivista elméletei a posztmodernizmus kontextusában mindinkább megkérdőjeleződnek. Az olyan elméletek mint a filozófiai destrukció különböző formái, a dekonstrukció, a posztstrukturalista és a posztmodern elméletek megingatják az identitás és a kulturális identitás hagyományos homogén- és egységorientált státusát, ezzel párhuzamosan viszont a posztModernizmus kontextusában ugyancsak megfigyelhető az identitás hauntológikusan új konstruálása. Központi szerephez jut e fogalmak definíciós problémája, nem csak a humán- és a társadalomtudományok tekintetében, hanem nemzetközi és globális vonatkozásban egyaránt. Radikalizálódnak továbbá az univerzális definíciók és az erre épülő etikai, politikai és jogi praxisok diskurzusai. A kérdés viszont az, hogy az univerzalista egységorientált elméletek mennyiben hitelesek és életképesek a kulturális, nemzeti, etnikai, vallási, szemléletbeli és más különbözőségek vonatkozásában? Határokon átívelő identitások körvonalazódnak vagy pedig inkább identitásokon átívelő diskurzusok?


Brief Professional Bio (max. 100 words):
Lurcza Zsuzsanna (1985, Székelyudvarhely) az MTA–ELTE Hermeneutika Kutatócsoport tudományos munkatársa. Doktori disszertációját a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen védte meg 2012-ben A kulturális identitás mint hermeneutikai probléma címmel. Kutatási területe: hermeneutika, dekonstrukció, posztmodernizmus. Válogatott publikációi: Kulturális identitás és de(kon)strukció. Doktori dolgozatok. Egyetemi Műhely Kiadó – Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2014. Cultural Identity and Deconstruction. Studia Universitatis Babeș-Bolyai, Seria Philosophia, 2014/3.

---

The History of Jászberény in 1944: How Hungarian History Molded My Hungarian-American Identity

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
The seeds of this presentation was planted years ago by my grandmother. Every summer she would tell me stories about her childhood during World War Two, the 1956 Hungarian revolution, socialism, the fall of it in 1989, neoliberal economic reforms, and Hungary joining the EU. The goal of my presentation is to interpret in light of international research how a small provincial town, Jászberény and a young Hungarian girl experienced the events between March and November of 1944, and the horrors that Hitler and Stalin’s armies inflicted. Based on interviews from Margit Hegedűs - my grandmother - and secondary sources, including an interview with a military historian at the Hungarian Military Museum, I have pieced together the events of 1944 in Jászberény. I found that the experience of my grandmother and the local events in Jászberény closely fit into both Deák’s description of Hungary under Nazi occupation and Snyder's characterization of the Soviet Union's occupat!
ion. My study proposes that only when examining the Holocaust and the Soviet occupation on the micro level can we understand the truly horrific nature of it.
The real significance of this study for me was the exploration and transformation of my Hungarian –American identity as the historical events in conjunction with my family stories of 1944 unfolded. This presentation will discuss how the examination of history contributed to identity formation.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
Viktor Mak is a senior at Colgate University, Hamilton NY. In May, he is graduating with a degree in Global Studies and Philosophy. As a Benton Scholar at Colgate, he participated in extended trips to Uganda, Guatemala, Peru and Bangladesh to conduct research in history, economics and cultural studies. He completed two summer research internships at the Central European University in Budapest. He has just published an article in the Foldgomb, the journal of Hungarian Geographic Scientific Association. His research interest is current Eastern European history.

---

Mozgástér és kényszerpálya. Az erdélyi magyar képzőművészeti nevelés jelenlegi helyezete és kilátásai.

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
Előadásomban az erdélyi magyar vizuális művészeti oktatásban az 1989-es forradalom után bekövetkezett változásokat tárgyalom. Célom annak bemutatása, hogyan terjedtek és terjednek el jelenleg is az új trendek, irányzatok az oktatás és nevelés területén. Mennyire befolyásolja az alkotást és annak utóéletét az alkotó és befogadó személyisége, az erdélyi magyar identitástudatból eredő gondolatvilág. Előadásom alapja az évtizedes oktatói tevékenység során szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalat. Az erdélyi magyar képzőművészeti oktatás perspektíváit boncolgatom az alkotói utánpótlás és közönségnevelés lehetőségeinek tükrében. Alkotóként és középiskolai oktatóként a kolozsvári művészeti hagyományokra, gyökerekre és életpályákra fokuszálok.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
Murádin Noémi (1979–) – Képzőművész, művészpedagógus. Tanulmányok: Nagyenyed (Bethlen Gábor Kollégium, 1985–1993), Székelyudvarhely (Dr. Palló Imre Művészeti Líceum, 1993–1997), Kolozsvár (Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem 1997–2002). Művészettörténeti mesterképző Kolozsvár (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, 2003–2004). Munkahelyek: Nagyenyed (Bethlen Gábor Kollégium, 2002–2005), Kolozsvár (Apáczai Csere János Elméleti Líceum 2005–). Tagság: Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete–EMME (2004–), Barabás Miklós Céh–BMC (2009–). Tudományos-művészeti alkotási terület: 19-20. századi magyar művészettörténet, erdélyi magyar művészetfilozófia – transszilvanizmus a vizuális művészetben, esztétikai nevelés, figuratív és nonfiguratív alkotások.

---

Transzilvanizmus a tányéron avagy Miért az erdélyi konyhakultúra az egyetlen jelentős regionális konyhája a Kárpát-medencének?

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
Étkezési szokásainkban – mint cseppben a tenger – hűen tükröződik identitásunk, a nagy történelmi folyamatok lenyomatai és korunk divatja. A társadalmi és gazdasági változások, sőt a politikai események is vizsgálhatók a gasztrotörténet szemszögéből. Az ugyanis, hogy mit, mikor és hogyan eszünk, árulkodó lakóhelyünk természeti adottságaira, mezőgazdaságának fejlettségére, kereskedelmi kapcsolataira, valamint az ott élők kulturális, vallási, nemzeti szokásaira nézve.
Nincs ez másként az erdélyi konyha esetében sem, amely a Kárpát-medence legjellegzetesebb regionális konyhája, mely a 15-17. században öltötte fel sajátos regionális színezetét. Ekkor és itt ugyanis a középkori európai étkezéskultúra a protestantizmus, az olasz reneszánsz, az Újvilág felfedezése, valamint a Balkán felől érkező török hatás révén színesedett, s nyerte el máig hatóan sajátos arculatát. Előadásomban azt fogom bemutatni, hogy mit tudunk az erdélyi konyha történetéről: kialakulásáról, s későbbi változásairól. Rá fogok mutatni, hogy miért csak az erdélyi konyha tekinthető a történelmi Magyarország egyetlen jelentős regionális konyhájának. Mindemellett olyan kérdéseket is feszegetni fogok, hogy miként viszonyult az erdélyi konyha a történelmi Magyarország többi részének étkezéskultúrájához, hogyan jelent meg a nacionalizmus és a polgárosodás hatása a 19. században, s milyen hatással volt az erdélyi konyhára a huszadik századi impériumváltás. Előadásom arra a nem kis mértékben provokatív tézisre épül, miszerint a szakácskönyvek hűbb képet rajzolnak a társadalmi folyamatokról, mint az ideológiai programnyilatkozatok és anyanyelvi statisztikák.



Brief Professional Bio (max. 100 words):
Rudolf Paksa received his MA diplomas from the Eötvös Loránd University, Budapest, in history and history eduction in 2006. Also at ELTE, he completed his PhD diploma with „summa cum laude” in modern Hungarian history, in 2012; his thesis advisor was Prof. Ignác Romsics of MHAS. Thesis title: „The Hungarian Far-Right Elite from the Beginning of the 1930s until 1945”.
During his university years he was a member of the Eötvös College (junior: 2000-2006, senior and teacher: 2006-2009), the Mathias Corvinus College (junior: 2000-2001), and the Erasmus College of Budapest (junior: 2005-2006).
From 2009 Dr. Paksa is a Reseach Fellow at the Institute of History of the Hungarian Academy of Sciences. His research interests are: Hungarian far-right movements, interwar period in Hungary, modern Hungarian historiography, the history of the Eötvös College (Budapest), gastrohistory.

---

He, Who Is Also Far, Is Actually Near – Hungarian Communities in the San Francisco Bay Area

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
The constructed nature of social existence is not a new concept, and one must stress that the imaginary nature makes them not less, but incomprehensibly more powerful. One is not just trapped in his own projections, but also in what others constructed. Relations of power, economic processes, and other projective mechanisms are forcing identity in to us, and at the same time, an abstract “we” as a community forcing identity into “others”. It can be argued that a group of economical and social factors, what we tend to call modernity, created a social reality, in which it is increasingly problematic to clearly know who we are, and the only safe havens of self sameness are cultural identities. This process might be best understood through field research, as the subjects of the research are not just social interactions, but the very human imagination and emotion that creates them.
Understanding this underlines the importance of better understanding how individual Hungarian communities create their own cultural identity, and how the different surroundings affect this process, and what “we” as a “greater Hungarian community” can learn from them. To do so, I will be using the findings of two field researches conducted in San Francisco Bay Area in 2011. One focusing on the Hungarian Diaspora, and the other on Hungarians who chose not to get involved with the former and rather formulated their own micro-communities.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
Miklós Szabó is PhD student in the Interdisciplinary Doctoral Program 
at the Faculty of Social Sciences of Eötvös Loránd University (ELTE), where he also received his B.A. degree in Social Sciences (2010) and M.S. degree in Cultural Anthropology (2012). His fields of research interests are Identity research, Nationalism, and Genocide Studies.

Anna Juhász lived, worked and attended schools from 1975 to 2007 in Silicon Valley, California. Her experiences in the electronic industry, influences of a multicultural environment inspired her to study social sciences and cultural anthropology. She received her related BA from San Jose State University (SJSU), CA, earned her MA from Eötvös Loránd University (ELTE), Budapest, Hungary. Subject of her field research was the Hungarian diaspora in the San Francisco Bay Area, focusing on individuals and identity, community and heritage, Hungarians and integration.

---

Online Political Radicalism in Hungary

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
The special role of the media in the political developmentof the national-radical scene in Hungary in the last decade is that it does not simply “reflect” an already existing political group but it actually constitutes this group. Similarly to the phenomena of the exchange between classical and online contents as well as elements of style which have created a new media, the self-relying political presence of the online media and its fusion withmainstream politics have created a kind of new politics. This fact doesn't simply result an interaction between mainstream politics and the online media, but also results in the emergence of parallel political realities: the online media on the one hand and the mainstream political system on the other hand. A closer insight may highlight the following aspects of this process: 1. the overall political importance of the media presence of the national-radical scene has proved to be more significant than its direct political representation; 2. moreover its direct political representation is already an outcome of its previous online emergence; 3. this particular political development the national-radical scene has achieved in the online media seems to be more lasting than its success in the mainstream forms of political representation; 4 this newly emerged political scene has proved to be competitive to the mainstream politics itself in its influence upon the overall political development of the country.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
Mihály Szilágyi-Gál (Kolozsvár, 1971) is Assistant Professor at the Institute of Art Theory and Media Studies, ELTE Universty of Sciences Budapest. He studied philosophy and political science in Budapest, Debrecen, and Tübingen and received his PhD in philosophy in 2007 from the University of Debrecen. His research interest embraces topics ranging from modern political philosophy to media ethics with special interest to freedom of expression. Besides his professional publications Mihály Szilágyi-Gál has published many articles in the Hungarian press about politics and media.

---

Identitások határon innen és túl

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
A témát, a határon túli identitást én egy tágabb kérdésnek tekintem. Identitásaim s annak változásai összefüggnek életem és sorsom alakulásával. 1944-ben származásom miatt, családommal együtt, deportáltak, a határon túlra. Zsidóságom, kisebbségi helyzetem is határokat húz, lehetek egyszerre kívül és belül. 1956-ban elhagytam Magyarországot s ismét a határon túlra kerültem. Sok éve időm jelentős részét Magyarországon töltöm, a határon innen. Ahogyan korábban megírtam, az a véletlen, hogy hol élek s nem az, hogy hol születtem.

Megkísérlem elemezni a magyar - zsidó, zsidó – magyar problematikát, a másságot, amely szintén kapcsolódik a határhelyzethez, akár egy kisebbség, akár az emigráció kontextusában, akár az azt megelőző, vagy azt követő, a szülőhazában töltött időszakokkal összefüggően. Az identitás időnként változhat is. A határon belüli és kívüli identitásnak fontos kritériuma nyelv.

Lehet több identitásunk is, amely összefügghet a nyelvvel, amelyet használunk s az országgal, ahol élünk. A nyelv is meghatározhatja, hogy határon kívül vagy belül élünk. Az emigráns író, aki továbbra is az anyanyelvén ír, megint külön kategória, egy másfajta határhelyzet. Én 1956-ban elmentem Magyarországról s a következő évtizedekben több nyelven kommunikáltam, dolgoztam, miközben igyekeztem megőrizni anyanyelvemet is, melyet tanítottam is. Hosszú idő óta főleg csak magyarul írok, publikálok, magyar közegben élek. Mégis, mint kettős állampolgár, de mindenütt kisebbség, egyszerre élek határon belül és kívül.



Brief Professional Bio (max. 100 words):
1935-ben születtem Kiskunhalason. 1944-ben, a németek bevonulása után gettóba kerültünk, majd a következő évet egy mezőgazdasági munkahelyen és számos koncentrációs lágerben töltöttük. A kiskunhalasi református (állami) gimnáziumban érettségiztem, majd a budapesti (ELTE) Egyetemi Orosz (Lenin) Intézet orosz-magyar műfordítói szakára jártam három évig. 1956 decemberében elhagytam az országot. 1959-ben M.A.diplomát-szereztem a l’Université de Montreál Szláv és Kelet-Európai Intézetében. PhD diplomamat a University of Michigan, Ann Arbor-ban kaptam, 1970-ben. 1964 és 1995 között az ottawai Carleton University-n orosz és kelet európai irodalmat, valamint magyar és orosz nyelvet tanítottam. Irodalmi, illetve kulturális publikációim kanadai, amerikai és magyar folyóiratokban jelentek meg. Munkám fontos része volt a magyar, később a magyar-zsidó irodalom külföldi népszerűsítése. Az általam szerkesztett Hungarian Short Stories c. fordítás kötet 1983-ban jelent meg Torontóban. Az utóbbi, mintegy húsz évben főleg magyarul írtam és publikáltam. Írásaimat (interjúk, recenziók, személyes írások) elsősorban a budapesti Szombat folyóiratban közlöm. 2012-ben, Életeim címmel jelent meg tizenöt önéletrajzi írásom.

---