Language and Literature paper by Abádi, Nagy Zoltán
University of Debrecen

Identitásdráma tér és idő határain túl, kognitív narratológiai nézetben

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
Ignácz Rózsa: Torockói gyász (In memoriam Görömbei András)
A kommunizmus évtizedeiben méltatlanul félreállított, erdélyi származású, kiváló írónő, Ignácz Rózsa Torockói gyász című történelmi regénye (1958) a szerző által alaposan megkutatott, megtörtént eseményeken alapul. Az 1702-es torockói „bányászforradalom” eltiprásáról, a kivégzésekről, a templom szétlövetéséről, a gyalázatos jogfosztásról szól. A szörnyű tettekre az osztrák zsoldban álló francia generális (Rabutin de Bussy gróf) adott parancsot, a királyi adomány- és kiváltságleveles szabad bányásznépet önös érdekből örökös jobbágysorba taszítani akaró kapzsi Toroczkay grófok ármányának köszönhetően. Az intenzív kognitivitású mű a torockói nép identitásdrámájának is tekinthető. A Torockói gyász alapvonása, hogy a lehetőségek gazdag tárházát kínálja a kognitív narratológiai közelítésmódhoz, hiszen szerzőjének, narrátorának, cselekvőinek kognitív világfeldolgozásával, intenzív mentális tevékenységével, pozícionáltságával, önpozícionálásával és át- meg átpozícionálásával (vagy erre képtelen rugalmatlanságával), intra- és intermentális folyamataival van dolgunk. A szövegvilág beszélőjének közvetlen diszkurzusában megjelenő, valamint a történetvilágbeli cselekvők nyílt vagy fedett motívumaiból közvetetten kibomló gondolkodás révén képződik meg a mű „fiktív tudatosság”-nak mondható tudati-gondolati tartománya. Ebben a tartományban szövi Ignácz finoman azt a gondolatiságot is, mely az erdélyi magyarság 20. század eleji identitástraumájáig és onnan tovább, az elnyomott magyar önazonosság 1956-os forradalmáig és szabadságharcáig vezeti – terek és évszázadok határain túlra – az erdélyi kulturális emlékezetben oly mély nyomot hagyott 18. század eleji identitás-tragédia relevanciáját. Ennek az összefüggésnek a kimutatása kognitív narratológiai elemzéssel lehetséges. Kritikai és elméleti eszköztáramat a kulturális narratológia, kognitív narratológia, regényelmélet, történetfilozófia és az Ignáczra vonatkozó kritikai irodalom eredményeiből veszem. Munkámat a határon túli magyar irodalom nemrég elhunyt jeles tudósa, Görömbei András emlékének ajánlom.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
Abádi Nagy Zoltán, Ph.D., az irodalomtudomány doktora, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének emeritus professzora, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem díszdoktora. Volt British Council research fellow (University of Leeds, 1967-68), ACLS Fellow, (Duke University, N.C., 1972-73), Fulbright vendégprofesszor (U of Minnesota, U of Oklahoma, U of California, Irvine, 1987-90); “distinguished visiting professor” (TCU, 1998-2000). Tanított a Salzburgi Szemináriumban és a finn Joensuu Egyetemen. A Magyar Anglisztikai Társaság korábbi elnöke, a Magyar Amerikanisztikai Társaság társelnöke. Évekig a magyar-amerikai Fulbright Board tagja, két ciklusban elnöke; a Maastricht Center for Transatlantic Studies igazgató tanácsának alapító tagja. Szolgált tanszékvezetőként, intézetigazgatóként, bölcsészdékánként és a Kossuth Egyetem rektoraként. Doktori programok majd az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője Debecenben. 17 évig a HSE és a HJEAS főszerkesztője; az Orbis Litterarum monográfia-sorozatnak 12 évig alapító sorozatszerkesztője. Számos könyv és tanulmány szerzője. Kortárs amerikai irodalmi műveket fordított magyarra, amerikai íróinterjúkat publikált Amerikában és Magyarországon.