Cultural Studies paper by Dani, Erzsébet
Székelymagyar nemzeti- és kulturálisidentitás-stratégiák a trianoni határokon túl
Type of Abstract (select):Abstract (max. 250 words):
A 21. század Európai Uniójában egyre inkább előtérbe kerül a többségi-kisebbségi kérdés, a nemzeti identitás, az interkulturális kommunikáció különböző formái. A magyar identitás önmagában is igen összetett kérdés, többek között azért, mert a két világháborút követő világpolitikai döntések nyomán a magyarságot súlyos történelmi traumák érték: a korábban viszonylag egységes kárpát-medencei magyar kultúrát széttördelték, és kétharmad részben beletagolták más kultúrákba, tehát az erdélyi magyarság (is) határokon túlra került.
Különösen izgalmas kérdés ilyen körülmények között az a népcsoport, a székelymagyarság, mely Erdélyen belül mindig is saját azonosságtudattal rendelkezett. A Trianon utáni helyzet viszont annyiban más, hogy míg a székelység korábban nemzet-azonos kultúrán belül fogalmazta meg magát és önrendelkezési törekvéseit, addig Trianont követően egy többkultúrájú világban találja magát, amelyben a mai fogalmaink szerinti, megengedő multikulturalitásnak nyoma sincs. A székelymagyar kiélezett interkulturális helyzetbe kerül. Megváltoznak a határok körülötte, úgy, hogy szülőföldjének elhagyása nélkül, határon túlivá válik. Ennek az interkulturális kommunikációs és identitásmenedzselési küzdelemnek kortörténeti jelentőségű dokumentumsorozata a Trianon utáni székelymagyar irodalom, mely mindezt széles spektrumú változatokban vonultatja fel.
Előadásomban különböző 20. századi identitás- (Eriksen, Bloom, Plamenatz, Smith, Csepeli), asszimilációs- (Yinger, Hess), koloniális-poszkoloniális- (Bhabha), kultúra- (Assmann) és interkulturális kommunikációelméletek (Rosengren) felhasználásával kísérlek meg néhány irodalmi alkotást értelmezni, újraértelmezni. A szépirodalmi szövegek (többek között Ignácz Rózsa, Tamási Áron, Bözödi György, Kacsó Sándor, Lőrincz György) vallatása során olyan identitástípusokat, illetve típusjellemzőket próbálok felállítani, melyek hagyományos elemzési módszerekkel vagy az itt használtakhoz képest más elméletekkel nem hozhatók felszínre, és a mai európai helyzetben is segítségül hívhatók – pro vagy kontra – a nehéz interkulturális viszonyok értelmezéséhez, illetve az értelmes interkulturális kommunikációban való gondolkodáshoz.
Brief Professional Bio (max. 100 words):
1968-ban születtem Székelyudvarhelyen. 1990 óta élek Magyarországon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem informatikus-könyvtáros végzettséget, majd 2008-ban az Irodalomtudományi Doktori Iskolában Ph.D.-fokozatot. Jelenleg a Debreceni Egyetem adjunktusa vagyok. Oktatói munkám mellett kiemelkedően fontosnak tartom a határon túli magyar irodalom népszerűsítését. Kutatási területeim közé tartozik a nemzeti- és kulturális identitás kérdésköre az irodalmi példákon keresztül. Ezen témakörben tanulmányaim jelentek meg a Hitel, a Bárka, a Napút, a Székelyföld, az Agria folyóiratokban. Két székelyföldi témájú monográfiám kiadás előtt áll.