Past Abstracts
1,037 abstracts found
Living in Modernity: Ferenc Balázs, Global Utopia and the Transylvanian Village, 1923-1927
Cultural Studies/ArtsIn 1923-1928, the Transylvanian Hungarian intellectual and Unitarian minister Ferenc Balázs observed the global landscape of his historical present as he crossed the trans-imperial and colonial landscapes of Western Europe, North America, East and South Asia. During his travels, Balázs personally examined the radical socio-political initiatives that pacifist and anti-colonial intellectuals such as Toyohiko Kagawa, Rabindranath Tagore, and Mohandas Gandhi embraced in response to the post-war crisis of global modernity. After his return to Greater Romania, Balázs embarked on the rural development of Transylvanian micro-region in the pursuit of a new world society that would transcend a global system structured in his time by politics of difference indebted to empire, colonialism, the nation-state and minority-building.
By retracing how he capitalized on the flow of ideas and people across Protestant missionary, anti-colonial, and pacifist networks, this paper inserts Balázs's social reforms into a history of worldwide mobility, cultural exchange and connectivity.
By retracing how he capitalized on the flow of ideas and people across Protestant missionary, anti-colonial, and pacifist networks, this paper inserts Balázs's social reforms into a history of worldwide mobility, cultural exchange and connectivity.
Lottyka sikeres száz esztendeje egy pedagógusdinasztiában Kerekes Judit és Tóth Mariann könyve
History/Political ScienceEgy pedagógus dinasztia életére világít rá ez a könyv. Körmöcbányán, a magyar aranybánya helyszínén kezdődik 1840-ben. Első világháború, Trianon, második világháború, 1956, a vasfüggöny mögött, megnyilnak a határok, kitárul a világ. Napjainkban Balatonfüreden zárul.
A bemutatott pedagógus dinasztia tagjai gyógypedagógiától, a tanítói, a tanári, az igazgatói életmintákat mutatnak be. Ők a pedagógusok, akik a különböző történelmi korok kihívásaiban, embert próbáló időszakaiban, újra tudtak kezdeni, magyarok maradni, nemzedékeket nevelni.
Valós történeteket ismerhet meg a résztvevő, az első világháború hét éves katonai szolgálatáról és az érintett családokról, az elszakított területek magyar pedagógusairól, az otthonukat gyermekeikkel elhagyó, szükségből vagonlakókká válókról, a semmiből új életet építő, s mégis a tanári hivatásban hívő magyarok életéről.
Az apáról, aki meglátja a frontról halottan hazahozott fiát. A mérnökről, aki tanárrá képezi magát, s olyan szeretetben neveli a tanítványait, hogy amikor Trianon után mindent felszámolnak az elszakított területeken, ami magyar, de az ő festményét az iskola falán hagyják, amit egykor vezetett. A gyógypedagőgusról, aki a reménytelennek hitt gyermeket megtanítja beszélni, s ezt a korabeli szakmai lapok dicsérik. A testnevelőtanárról, aki kilencven évesen közli egykori diákjaival: több érettségi találkozóra már nem tudok utazni. Nem baj Lotty néni, majd mi jövünk. S jöttek, Svájcból, Svédországból, Kaposvárról, Kecskemétről, Győrből, mindenhonnan, minden évben a tanárnő százkétéves koráig.
A bemutatott pedagógus dinasztia tagjai gyógypedagógiától, a tanítói, a tanári, az igazgatói életmintákat mutatnak be. Ők a pedagógusok, akik a különböző történelmi korok kihívásaiban, embert próbáló időszakaiban, újra tudtak kezdeni, magyarok maradni, nemzedékeket nevelni.
Valós történeteket ismerhet meg a résztvevő, az első világháború hét éves katonai szolgálatáról és az érintett családokról, az elszakított területek magyar pedagógusairól, az otthonukat gyermekeikkel elhagyó, szükségből vagonlakókká válókról, a semmiből új életet építő, s mégis a tanári hivatásban hívő magyarok életéről.
Az apáról, aki meglátja a frontról halottan hazahozott fiát. A mérnökről, aki tanárrá képezi magát, s olyan szeretetben neveli a tanítványait, hogy amikor Trianon után mindent felszámolnak az elszakított területeken, ami magyar, de az ő festményét az iskola falán hagyják, amit egykor vezetett. A gyógypedagőgusról, aki a reménytelennek hitt gyermeket megtanítja beszélni, s ezt a korabeli szakmai lapok dicsérik. A testnevelőtanárról, aki kilencven évesen közli egykori diákjaival: több érettségi találkozóra már nem tudok utazni. Nem baj Lotty néni, majd mi jövünk. S jöttek, Svájcból, Svédországból, Kaposvárról, Kecskemétről, Győrből, mindenhonnan, minden évben a tanárnő százkétéves koráig.
Louis Kossuth’s Life Story & 1100 Years of Hungarian History – in 20 Minutes [withdrawn]
History/Political ScienceThis paper succinctly traces Lajos Kossuth's life story from the 1848 freedom fight, his vision for a federal democracy in Hungary, his American visit & legacy, to his death at age 91 in 1894. It also blends some key events in Hungarian history from the entrance of Chief Arpad into central Europe in 896, the creation of Austria-Hungary in 1867, WW I & the 1920 Treaty of Trianon, the Communist period, to EU membership in 2004.
Mágikus kép és mágikus nyelv a két világháború közötti magyar irodalomban és képzőművészetben
Language/LiteratureTervezett előadásom a következő kérdésekre keresi a választ: Léteztek-e mágikus céllal írt irodalmi, illetve képzőművészeti alkotások magyar nyelvterületen a húszas, harmincas években? Azaz van-e a képeknek és a nyelvnek mágikus funkciója a két világháború közötti irodalmi és képzőművészeti irányzatokban? Hogyan jelent meg a mágia témája a két világháború közötti irodalmárok, írók, költők gondolkodásában? A korszak képzőművészei és költői milyen elméleti felkészültséggel rendelkeztek a mágiáról és alkalmazták-e tudatosan művészetükben? Mi az összefüggés a mágikus kép és az ún. archetípusok között? Milyen képek szerepelnek az irodalmi művekben? Hogyan tipologizálhatóak az irodalmi alkotásban megjelenő képek és azok hogyan viszonyulnak az ún. archetipikus képekhez?
Magyar nyelv és kultúra a román fővárosban/Hungarian Language in the Romanian Capital
Cultural Studies/ArtsA különböző rendezvények, konferenciák, mindig alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, hogy felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző szellemi és tárgyi értékeinket. Előadásomban szó lesz röviden a 205 éves magyar nyelvű oktatás és református egyház történetéről a román fővárosban. Kiemelem, hogy különböző korokban érkeztek Bukarestbe Erdélyből elszármazott elődök egy jobb élet reményében, talapalatnyi helyet keresve maguknak a román fővárosban. Itt keresi Sükei Imre református lelkipásztor a magyar egyházkerületek ún."elcsángált" híveit. A Sükei Imre által felépített első református templom és iskola, a máig is működő bukaresti magyar nyelvű oktatás és kultúra egyik alappilére.Az előadás egy másik pontja azon állami közszolgálati intézmények működése, amelyben magyar szakemberek is dolgoztak. Ilyen volt a Román Rádió is, amelynek magyar nyelvű szerkesztősége első adását 1945. május 2-án sugározta. Erdélyben, a magyarlakta területeken, a Kárpátokon túl pedig Bukarestben és környékén hallgatható. A Rádió után másik fontos közszolgálati intézmény a Román Televízió, amely 1969. november 23-án sugárzott először magyar nyelven, s alig pár hónapja töltötte ötven éves évfordulóját a Magyar Adás. Továbbá, beszélek az 5o éves Kriterion könyvkiadóról, amely a kommunista időszakban egyetlen kiadó volt, amely nem csak magyarul, hanem minden romániai nemzeti kisebbség nyelvén adott ki könyveket.
Egy nép kultúrájának szerves része a Zene. Ebből a szempontból is büszkélkedhetünk kimagasló személyiségekkel Bukarestben.
Bukaresti magyar történészekről, képzőművészekről, mérnökökről, tanárokról és kutatókról is szó van előadásomban.
A magyar történelmi egyházak: református (2), római-katolikus, evangélikus, unitárius, egyaránt fontos szerepet játszottak és játszanak a magyar nyelv és kultúra megőrzésében, fennmaradásában.
Egy nép kultúrájának szerves része a Zene. Ebből a szempontból is büszkélkedhetünk kimagasló személyiségekkel Bukarestben.
Bukaresti magyar történészekről, képzőművészekről, mérnökökről, tanárokról és kutatókról is szó van előadásomban.
A magyar történelmi egyházak: református (2), római-katolikus, evangélikus, unitárius, egyaránt fontos szerepet játszottak és játszanak a magyar nyelv és kultúra megőrzésében, fennmaradásában.
Magyar nyelv mint idegen nyelvvizsga
Education/Social SciencesAz ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Kft. (ITK) 2012. április 12-én kezdte meg működését a több mint negyvenéves múltra visszatekintő ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ tevékenységi jogutódjaként.
Az ITK több évtizedes múltra visszatekintő kétnyelvű magyar vizsgarendszere mellett kidolgozta a jelenleg négyszintű, egynyelvű Origó vizsgarendszert, mely 2000. január 1-jén felváltotta a korábbi kétnyelvű magyar vizsgát. Az Origó vizsgarendszer jelenleg az alábbi szintekre van kidolgozva: belépő szint (A2), alapfok (B1), középfok (B2), felsőfok (C1).
2016 januárjától a korábban önálló egyetemi intézetként működő szervezet új vállalkozási piaci alapra helyezve folytatta tevékenységét ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft. (ONYC) néven, változatlan tevékenységi körrel.
Az ONYC nyelvvizsgáztatással és idegennyelv-oktatással foglalkozik. Vizsgahely-hálózatában Magyarországon több mint 60 akkreditált helyen szerezhető Origó típusú nyelvvizsga-bizonyítvány. Egyedülálló módon az év mind a 12 hónapjában, több mint 30 nyelven kínál vizsgalehetőséget.
Az Origó magyar mint idegen nyelvvizsga a négy nyelvi alapkészség tudásszintjét méri. A szóbeli vizsgán a beszédkészséget és a beszédértés készségét értékeljük, az írásbeli vizsgán pedig az íráskészséget és az olvasott szöveg értésének készségét. Az egyes feladatok megoldása során közvetítő nyelvet nem használunk, a közvetítő készséget nem mérjük. A szóbeli és az írásbeli vizsga külön is letehető. A kettő együttes letétele esetén egy összesített vizsgaeredményt kap a vizsgázó. A megfelelési minimum 60 % részvizsgánként.
Intézetünk emellett a 10-14 éves korosztály számára Junior nyelvvizsgát dolgozott ki angol, német és magyar nyelvből, amely A2 szintű nyelvtudást mér.
A magyar mint idegen nyelvi vizsga Magyarországon kívül Kanadában, Oroszországban és Romániában is letehető.
Az ITK több évtizedes múltra visszatekintő kétnyelvű magyar vizsgarendszere mellett kidolgozta a jelenleg négyszintű, egynyelvű Origó vizsgarendszert, mely 2000. január 1-jén felváltotta a korábbi kétnyelvű magyar vizsgát. Az Origó vizsgarendszer jelenleg az alábbi szintekre van kidolgozva: belépő szint (A2), alapfok (B1), középfok (B2), felsőfok (C1).
2016 januárjától a korábban önálló egyetemi intézetként működő szervezet új vállalkozási piaci alapra helyezve folytatta tevékenységét ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft. (ONYC) néven, változatlan tevékenységi körrel.
Az ONYC nyelvvizsgáztatással és idegennyelv-oktatással foglalkozik. Vizsgahely-hálózatában Magyarországon több mint 60 akkreditált helyen szerezhető Origó típusú nyelvvizsga-bizonyítvány. Egyedülálló módon az év mind a 12 hónapjában, több mint 30 nyelven kínál vizsgalehetőséget.
Az Origó magyar mint idegen nyelvvizsga a négy nyelvi alapkészség tudásszintjét méri. A szóbeli vizsgán a beszédkészséget és a beszédértés készségét értékeljük, az írásbeli vizsgán pedig az íráskészséget és az olvasott szöveg értésének készségét. Az egyes feladatok megoldása során közvetítő nyelvet nem használunk, a közvetítő készséget nem mérjük. A szóbeli és az írásbeli vizsga külön is letehető. A kettő együttes letétele esetén egy összesített vizsgaeredményt kap a vizsgázó. A megfelelési minimum 60 % részvizsgánként.
Intézetünk emellett a 10-14 éves korosztály számára Junior nyelvvizsgát dolgozott ki angol, német és magyar nyelvből, amely A2 szintű nyelvtudást mér.
A magyar mint idegen nyelvi vizsga Magyarországon kívül Kanadában, Oroszországban és Romániában is letehető.
Magyar nyelvű közoktatás és felsőoktatás a Felvidéken
Education/Social SciencesAz előadás a felvidéki magyar nyelvű közoktatást és felsőoktatást veszi górcső alá. Ismerteti a közoktatási hálózatot, rámutat a kisiskolákat veszélyeztető folyamatokra, iskoláink működtetésével járó gondokra és az államnyelv oktatásának módszertani problémáira.
Foglalkozik a magyar nyelvű tanító- és tanárképzés hiányosságaival. Rámutat a tehetséggondozás és a felzárkóztatás megoldatlanságára. Javaslatokat fogalmaz meg a bezárásra ítélt kisiskolákkal kapcsolatban és kistérségi iskolák, ill.iskolaközpontok létrehozását szorgalmazza. A szlovákiai közoktatás tartalmi reformját, az oktatás módszertani megújúlását és a háttérintézmények kiépítését sürgeti.
Foglalkozik a magyar nyelvű tanító- és tanárképzés hiányosságaival. Rámutat a tehetséggondozás és a felzárkóztatás megoldatlanságára. Javaslatokat fogalmaz meg a bezárásra ítélt kisiskolákkal kapcsolatban és kistérségi iskolák, ill.iskolaközpontok létrehozását szorgalmazza. A szlovákiai közoktatás tartalmi reformját, az oktatás módszertani megújúlását és a háttérintézmények kiépítését sürgeti.
Magyar tannyelvű oktatás megszervezése egy soknemzetiségű kikötővárosban, Fiumében a 19-20. század fordulóján
Education/Social SciencesAz előadás célja, hogy bemutassa, miként alakult a dualizmus kori Magyarország gazdasági, kereskedelmi életében fontos szerepet betöltő, sajátos földrajzi elhelyezkedésű, soknemzetiségű adriai kikötőváros, Fiume magyar iskoláinak és tanulóinak sorsa különös tekintettél a közép- és felsőfokú szakiskolákra. Fiume oktatási viszonyainak áttekintésével egyrészt arra kerestem választ, hogy az állam által oly fontosnak tartott magyar tannyelvű oktatás megvalósult-e a mindennapi gyakorlatban. Fiume Magyarországhoz történő visszacsatolása után (1868) a többség által beszélt olasz, horvát és német nyelv kiegészült a magyarral, amit a magyar kormány a magyarosítás és egyszersmind az általa vágyott asszimiláció eszközének tekintett. A magyarosítás egyik elsődleges eszköze és színtere az iskola volt. A városban tannyelv és önmagában a nyelvoktatás kérdése a provizórium időszakában mindvégig komoly vitákat és indulatokat váltott ki. Bár a magyar kormány sorra alapította a magyar állami intézményeket és a községi városi iskolák estében is törekedett a magyar nyelv tantárgyként való oktatásának bevezetésére, azonban a diákok tanulmányainak előrehaladását nem hátráltató magyar nyelvű oktatás gyakorlati megvalósítása kevéssé valósult meg. A kormány erőteljes magyarosítási törekvése szinte minden iskola esetében megmutatkozott, azonban az 1910-es évektől egyre többen vélték úgy, hogy az erőszakos magyarosítás nem vezet eredményre, egyúttal jelezve, hogy a diákok ugyan tanulják a magyar nyelvet, de nem használják, utalva arra, hogy Fiumében a közigazgatás és egyúttal szóbeli kommunikáció nyelve az olasz, melynek elsajátítása létkérdés szemben a magyarral.
Magyar-szlovák kapcsolatok lehetőségei az idei választások vetületében
History/Political ScienceA konferencián a magyar-magyar kapcsolatokról szeretnék beszélni, különös tekintettel arra, hogy Magyarországon áprilisban új kormány kerül hatalomra. Szlovákiában júniusban lesznek parlamenti választások, amelyeken a "tiszta" magyar MKP mellett egy másik "magyar" párt is indul, a Híd, amely magyar-szlovák összefogással akar bekerülni a parlamentbe. Kérdés, ha ez sikerül nekik, milyen lesz a jövőben a kisebbségi politizálás a Kárpát-medencében? Lesz-e esélyük a "tisztán" etnikai pártoknak, vagy a "vegyes" magyar-román, magyar-szlovák, etc. pártoké a jöv?? Milyen lesz Budapest magatartása az ilyen pártokkal szemben?
Magyarization and Early Childhood Care in Late 19th Century Hungary
Education/Social SciencesThe paper aims to highlight the importance of the 1891/XV law about early childhood care (“A kisdedóvásról”) in the Magyarization of the minorities. Although the Law on Nationalities (1868/XLIV) and the Law on Public Education (1868/XXXVIII), both part of broader legislation bound to the Compromise itself, established a wide range of linguistic rights, including primary education in the mother tongue, nationalities politics gradually took a Magyarizing turn, influencing early education.
In the decades following the foundation of the first Hungarian early childhood education center (1828, the “Angel Garden” of Therese Brunswick at Buda) the number of kindergartens increased exponentially. In the early 1890’s there were 757 kindergartens and 11 institutes for kindergarten teachers in Hungary, and their proliferation made it pressing to regulate the rules and requirements of early childhood care and education.
The bill, prepared by Count Albin Csáky (minister of education and religion), became the subject of a long parliamentary debate. The parliamentary representatives of minorities argued that its sole purpose was the early childhood Magyarization of their children. Although the final text didn’t mention it explicitly, the goal the representatives of minorities suspected behind it often manifested itself during its execution. Using the almanachs of the first school for kindergarten teachers established after the passing of the law, the Archiepiscopal Institute for Kindergarten Teachers in Esztergom (1892, Esztergomi Érseki Kisdedóvónő-Képző Intézet), the paper intends to demonstrate how Magyarization became one of the main goals of early childhood care and how it was aligned with broader pedagogical considerations.
In the decades following the foundation of the first Hungarian early childhood education center (1828, the “Angel Garden” of Therese Brunswick at Buda) the number of kindergartens increased exponentially. In the early 1890’s there were 757 kindergartens and 11 institutes for kindergarten teachers in Hungary, and their proliferation made it pressing to regulate the rules and requirements of early childhood care and education.
The bill, prepared by Count Albin Csáky (minister of education and religion), became the subject of a long parliamentary debate. The parliamentary representatives of minorities argued that its sole purpose was the early childhood Magyarization of their children. Although the final text didn’t mention it explicitly, the goal the representatives of minorities suspected behind it often manifested itself during its execution. Using the almanachs of the first school for kindergarten teachers established after the passing of the law, the Archiepiscopal Institute for Kindergarten Teachers in Esztergom (1892, Esztergomi Érseki Kisdedóvónő-Képző Intézet), the paper intends to demonstrate how Magyarization became one of the main goals of early childhood care and how it was aligned with broader pedagogical considerations.
Magyarország regionális vallási térszerkezete a 21. század elején
Science/EconomicsMagyarország népességének kulturális jellemzői közül napjainkban is meghatározó a vallási tagolódás. Az előadás a 21. századi népszámlálások adatainak tükrében megkísérli feltárni Magyarország regionális vallási térszerkezetének változó és állandó vonásait. Regionális tudományi és statisztikai elemzések segítségével bemutatja a felekezeti eloszlás regionális különbségein túl a vallási diverzitás és felekezeti súlypontok változását a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatainak fényében. Az elemzések azt mutatják, hogy a történelmi egyházak, felekezetek esetében az egyes térségek, régiók felekezeti jellege halványult, az új vallási mozgalmak, de főleg a nem vallásosak és nem válaszolók esetében viszont markánsabb lett. A felekezeti térszerkezet azonban lényegesen nem rajzolódott át. Mivel a jelenség hátterében a vallásossághoz – a vallási hovatartozás megvallásához – való viszony általános, országos szintű megváltozása állhat, ezért területi, regionális tényezők kevéssé mutathatóak ki. Részletesebb elemzések azonban kimutathatnak helyi anomáliákat. Az előadás ezeket veszi sorra, régiónként, megyénként. A bemutatott eredmények, elemzések alkalmasak arra, hogy az etnikailag viszonylag homogénnek tekinthető magyar társadalom bizonyos kulturális (vallási) jellemzők mentén megfigyelhető töréseit, eltéréseit lehessen vizsgálni.
Magyarországon világhírű?
Cultural Studies/Arts„Nyelvében él a nemzet” – így szól a gróf Széchenyi Istvánnak tulajdonított szállóige. Nos, a magyar diaszpórában élők más értelemben is használhatják ezt a kifejezést, mert gyakran a magyar identitás legkitartóbb megőrzője már nem a beszélt nyelv, hanem az ételek, a magyar konyha ízvilága. Vagyis a nyelv. 😉 Magyarországon az emberek szeretik azt gondolni, hogy a magyar konyhakultúra nemcsak a magyar gyomornak kedves, de egyenesen világhírű. Ez azonban több kérdést is felvet. Miért lett fogalom a világban mindenütt az ír pub, a francia bisztró és az olasz trattoria, míg a magyar csárda vagy korcsma nem? Miért olyan nehéz magyar éttermet találni az Egyesült Államokban, ha egyszer minden sarkon vannak más nemzetek vendéglátóhelyei? S miért nincsenek „magyar napok” a McDonald’s-ban? Az előadás három kérdésre keres választ: 1. Mi kell ahhoz, hogy egy amerikai magyar étterem sikeres legyen? 2. Egyáltalán beszélhetünk-e amerikai magyar konyháról? 3. Vajon a magyar konyha alkalmas-e arra, hogy világszerte felkapott legyen?
Magyars, Serbs, and Slovaks: An Apparent Paradox in Magyar-Slav Relationss
History/Political SciencePan-Slav agitation centered in those areas of Old Dualist Hungary that were heavily populated by Serbs. Yet, Magyar reaction to Pan-Slavism was largely directed against the Slovaks.
My paper would attempt to explain the reasons for this apparent paradox.
My paper would attempt to explain the reasons for this apparent paradox.
Major Contributions of Hungarian Jewish Doctors to Medicine during the Twenties Century
Cultural Studies/ArtsThe presenter focuses her attention on the subject of the life of Jewish physicians in the shadow of the Holocaust. While she is about to create a three generational collective biography, she examines the effect of emigration left on professional development, and the achievements among those who stayed to rebuild the new health system in Hungary.
Major Themes In György Faludy’s Poetry
Language/LiteratureThe year after Faludy’s death I expected an avalanche of papers presented on the poet at the subsequent AHEA conference so I restricted my presentation to one aspect of his oeuvre, his concern about the environment and the way its deterioration threatened the future of mankind. Perhaps the poet’s death had caught some scholars off guard, because as it turned out, there were no other papers presented on his work. Now that a selection of my 123 Faludy translations is about to come out in an e-book form from The WriteDeal publishers under the title of “Silver Pirouettes” I would like to give a more general talk on every aspect of Faludy’s work from every period of his life, illustrating them with my translations that have appeared in 23 literary magazines in the US, UK, Canada and Austria. In order to conform to the theme of this upcoming 2013 conference I will again demonstrate the poets disillusionment with industry and the havoc it was wreaking on the environment, but in addition I will show another development that gave him cause to worry about the future: the general dumbing down of the people of the West, especially the younger generation. Preserving the past was also on his agenda; he had a deep commitment to Western Civilization and its roots in the Greco-Roman world, because he saw the past as a guide to the future. A people without a past had no future, he always maintained.
Major Themes in György Faludy’s Poetry
Language/LiteratureThe year after Faludy’s death I expected an avalanche of papers presented on the poet at the subsequent AHEA conference so I restricted my presentation to one aspect of his oeuvre, his concern about the environment and the way its deterioration threatened the future of mankind. Perhaps the poet’s death had caught some scholars off guard, because as it turned out, there were no other papers presented on his work. Now that a selection of my 123 Faludy translations is about to come out in an e-book form from The WriteDeal publishers under the title of “Silver Pirouettes” I would like to give a more general talk on every aspect of Faludy’s work from every period of his life, illustrating them with my translations that have appeared in 23 literary magazines in the US, UK, Canada and Austria. In order to conform to the theme of this upcoming 2013 conference I will again demonstrate the poets disillusionment with industry and the havoc it was wreaking on the environment, but in addition I will show another development that gave him cause to worry about the future: the general dumbing down of the people of the West, especially the younger generation. Preserving the past was also on his agenda; he had a deep commitment to Western Civilization and its roots in the Greco-Roman world, because he saw the past as a guide to the future. A people without a past had no future, he always maintained.
Managing the Gateway to a New Life: Tracy S. Voorhees, Camp Kilmer, and the President’s Committee for Hungarian Refugee Relief
History/Political ScienceTracy S. Voorhees (1890-1974) was a graduate of Rutgers College (1911) and career public servant whom President Eisenhower appointed to chair the President’s Committee for Hungarian Refugee Relief. This committee oversaw the operations of Camp Kilmer, the reception point for Hungarian refugees between December 1956 and May 1957 located in Piscataway, New Jersey near the present site of Rutgers’ Livingston Campus.
Voorhees’ personal papers reside in Special Collections/University Archives of the Rutgers University Libraries. One of these papers’ record series is entitled “Hungarian Refugee Relief.” It consists of roughly one box or 500-1000 pages of government correspondence, memos, reports, internal publications, speech transcripts, wire dispatches, photographs, and newspaper clippings. All the materials in this record series were assembled pursuant to the work of the committee Voorhees chaired. I am currently supervising a project to digitize this record series in order to make it freely available for research from the home page of Rutgers’ Institute for Hungarian Studies.
Using these papers as my principal source, I propose to trace the activity of Voorhees’ committee, describe the digital project and, if possible, present an online demonstration of our new digital collection.
Voorhees’ personal papers reside in Special Collections/University Archives of the Rutgers University Libraries. One of these papers’ record series is entitled “Hungarian Refugee Relief.” It consists of roughly one box or 500-1000 pages of government correspondence, memos, reports, internal publications, speech transcripts, wire dispatches, photographs, and newspaper clippings. All the materials in this record series were assembled pursuant to the work of the committee Voorhees chaired. I am currently supervising a project to digitize this record series in order to make it freely available for research from the home page of Rutgers’ Institute for Hungarian Studies.
Using these papers as my principal source, I propose to trace the activity of Voorhees’ committee, describe the digital project and, if possible, present an online demonstration of our new digital collection.
Manifestations of Hungarian Identity in Literature
Language/LiteratureConcentrating on some important literary and theoretical works, the paper examines how Hungarian identity has been given different meanings and various forms of expression over the past few centuries. Hungarian identity is an ever-changing concept and the question of belonging and what is Hungarian has been subject to numerous interpretations. On the other hand, the concept of identity itself has been in the centre of heated debates in the past few decades. It has been a matter of interest for literary and cultural studies and has been discussed in the field of postcolonial, ethnic and feminist criticism, to name but a few, from angles ranging from psychoanalytic through poststructuralist to cultural theories. To illustrate the heat of debates and their result, it is sufficient to refer to Paula M. L. Moya’s observation that “much of what has been written about identity during this period seeks to delegitimate, and in some cases eliminate, the concept itself by revealing its ontological, epistemological, and political limitations.” In response to essentialist thinking, the idea that individuals or groups of individuals have a fixed and recognizable “essence” by which they can be classified, the concept of a sense of stable identity has been challenged and substantially undermined by postmodern, especially poststructuralist, critics. It is in this complex context that the paper seeks to find certain tangible notions of national belonging from the time of Romanticism to the present, from Hungary as a geographical territory to countries as far as Canada.
Márai Sándor Nápolyban és Nápolyról
Language/LiteratureMárai Sándor poétikai fejlődésében fontos szerepet töltött be a nápolyi tartózkodás. Köztudomású, hogy akkor született Halotti beszéd című verse, amely a nyugati emigráció egyik legnagyobb irodalmi alkotása. Az idegenség-tapasztalat elbeszélői, költői szinten megjelenő összetevői szoros kapcsolataban állnak – néha paradox módon – a nápolyi élet elevenségével. Nincsenek kétségeim afelől, hogy a halál motívuma, jobban mondva az élet és a halál titkának motívuma és értelme mindig érdekelte Márait, két szempontból is. Először is a halál úgy, mint egzisztenciális, filozófiai, metafizikai rejtély; másodszor a halál, mely az embert saját hazáján kívül éri. Itt találjuk csiráit a San Gennaro vére koncepciojának is, amely Nápoly regénye, de ugyanakkor a hontalanságé és otthontalanságé is. Márai melankoliájának, nyugtalanságának, belső vándorlásának középponti motívuma a gyász, a halál, az élet értelmének a keresése, a mitikus múlt és a megrendítő jelen viszonya. Emellett nagy feladatának tartotta a magyar kulturális identitás megőrzését, ápolását.
Márai Sándor: Sociological Meditations of a Writer (1900-1928)
Language/LiteratureThe purpose of this paper is to outline a psychosociography of Sándor Márai from his early days, analyzing the sociological problems of the writer under Norbert Elias’ sociogenetic and psychogenetic theory, in order to comprehend the personal and social processes for the formation of the writer. Becoming a writer is a lifelong endeavor influenced by a variety of factors such as personal, emotional, or psychological characteristics formed since childhood, the family context, education, and social class, among others. Furthermore, being a writer is an intensive activity that requires constant effort, discipline, creativity, and a consistent strategy as well, in order to participate in a field dominated by other writers and forms of writing. Therefore, the temporal framework of this paper begins with the early days of Márai's family organization, mainly reviewing his relationships with his father, mother, siblings, and other relatives, crossing the landmark when he was 13 years old, coinciding with his lock up in a boarding school in Budapest, the beginning of the Great War, and his writing initiation. As it is discussed later, he left Hungary (1919) to free his hedonistic side and enter into the journalistic adventure in Germany and France, until he returned to Hungary in the spring of 1928 with the determination of becoming a recognized writer in his homeland. To examine the evolution of his career, we apply Norbert Elias’s methodology that he proposed in Mozart. Portrait of a Genius, together with the theory of fields given by Bourdieu, and the interpretative set of tools provided by the Freudian-Lacanian psychoanalysis.
