Past Abstracts
773 abstracts found
A Linguistic Institute in the service of Hungarians living in Transylvania
Language/LiteratureBeing the researcher of the Szabó T. Attila Linguistic Institute for 10 years now, I considered it would be interesting to present the social and institutional background, aims and objectives of this Institute that was established due to the complexity of those problems that occurred after the regime change in 1989, when minorities regained their right to use more widely their mother tongue again. Insecurity, inconsistency and strong influence of the Romanian language, the lack of information and of public awareness about linguistic rights are just some of the many problems. These problems are characteristic for all the regions outside the borders of Hungary where there live Hungarians (the territories taken away after the Trianon Treaty) and called for the establishment of linguistic research institutes in these regions. Thus in 2001 in Transylvania the Szabó T. Attila Linguistic Institute was constituted.
The main objectives of the Linguistic Institute:
1. to establish, maintain and develop demographic, juristic, sociolinguistic and educational databases,
2. to take part in language and statute planning
3. to make research in sociolinguistics,
3. to offer language services to Hungarian institutions and private entities
The institute also proposes to collect, analyze and facilitate access to every Romanian law and statutory rule that governs language use. Linguistic human rights, bilingualism, contactology, Hungarian minority language variants are also research topics of the Institute. The Institute also creates digitized linguistic databases (glossaries for the public administration, loanwords glossary and monolingual interpretive dictionaries).
The main objectives of the Linguistic Institute:
1. to establish, maintain and develop demographic, juristic, sociolinguistic and educational databases,
2. to take part in language and statute planning
3. to make research in sociolinguistics,
3. to offer language services to Hungarian institutions and private entities
The institute also proposes to collect, analyze and facilitate access to every Romanian law and statutory rule that governs language use. Linguistic human rights, bilingualism, contactology, Hungarian minority language variants are also research topics of the Institute. The Institute also creates digitized linguistic databases (glossaries for the public administration, loanwords glossary and monolingual interpretive dictionaries).
A magyar energiapolitika történeti alakulásának geopolitikai aspektusai
History/Political ScienceTanulmányom egy speciális, a jelenlegi globális energiapolitikai folyamatok között közérdeklődés felkeltésére alkalmas aspektusból, a geopolitika aspektusából vizsgálja a 20. század második felének és a 21. század elejének magyar történelmét és annak folyamatait.
Az energiapolitika az 1950-es éveket követően a nemzetállamok fontos stratégiai kérdése, az energiatermelést domináló fosszilis energiahordozók egyenlőtlen földrajzi elhelyezkedése energiaimportőr és energiaexportőr országokra osztotta fel a világot. Az energia meghatározó politikai potenciállá, s több esetben háborút kiváltó okká vált a 20. század második felétől napjainkig, ezáltal a modern kori történelem egyik fő mozgatórugója volt. Magyarország energiahordozókban rendkívül szegény állam, az ország energiapolitikáját, a felhasznált energiahordozók típusát nagymértékben meghatározta az energiafüggőség.
A II. világháborút követően szovjet mintára létrejött extenzív, energiaigényes iparához szükséges megnövekedett szükségletét szinte teljes mértékben a Szovjetunióból szerezhette be. Magyarország a többi közép-európai országhoz hasonlóan az elmúlt 25 évben számos intézkedéssel próbálta meg csökkenteni Oroszországhoz kapcsolódó egyoldalú energiaimport-függőségét, azonban ezek a törekvések csak részsikereket értek el, Magyarország és Közép-Európa nagy részének orosz energiaimport-függősége napjainkig fennmaradt.
Az energiapolitika az 1950-es éveket követően a nemzetállamok fontos stratégiai kérdése, az energiatermelést domináló fosszilis energiahordozók egyenlőtlen földrajzi elhelyezkedése energiaimportőr és energiaexportőr országokra osztotta fel a világot. Az energia meghatározó politikai potenciállá, s több esetben háborút kiváltó okká vált a 20. század második felétől napjainkig, ezáltal a modern kori történelem egyik fő mozgatórugója volt. Magyarország energiahordozókban rendkívül szegény állam, az ország energiapolitikáját, a felhasznált energiahordozók típusát nagymértékben meghatározta az energiafüggőség.
A II. világháborút követően szovjet mintára létrejött extenzív, energiaigényes iparához szükséges megnövekedett szükségletét szinte teljes mértékben a Szovjetunióból szerezhette be. Magyarország a többi közép-európai országhoz hasonlóan az elmúlt 25 évben számos intézkedéssel próbálta meg csökkenteni Oroszországhoz kapcsolódó egyoldalú energiaimport-függőségét, azonban ezek a törekvések csak részsikereket értek el, Magyarország és Közép-Európa nagy részének orosz energiaimport-függősége napjainkig fennmaradt.
A magyar nemzetpolitika új irányai
History/Political Science20 évvel a rendszerváltás után a magyar közigazgatás eljutott arra a szintre, hogy már egyre kevésbé volt képes hatékonyan ellátni legfontosabb feladatát, hogy a magyar közösséget, a magyar nemzeti közösséget szolgálja. Azonban a 2010. áprilisi választásokkal a Magyar Kormány a nemzetpolitikai gondolkodásmód új irányának megteremtésére vállalkozott. A Magyar Kormány új utat választott a Nemzeti Együttműködés Rendszerének elfogadásával, amely egyaránt fontosnak tekinti a magyarországi, a szomszédos országok, illetve a külhoni diaszpóra közösségeit is. Az új nemzetpolitikai koncepció jegyében a kormányzati struktúra egész gondolkodásmódjában jelentős változásokat ért el a Magyar Kormány, hiszen a külhoni magyarság kérdése jelen van minden minisztérium feladatkörében. Az Európai Unió jelenleg soros elnökségét betöltő Magyarország prioritásként kezeli a kulturális sokszínűséget, amely célja, hogy a nyelvi sokszínűség, a többnyelvűség, annak értéke, gazdasága kellő figyelmet és védelmet kapjon. A mérföldkőnek számító egyszerűsített honosításról szóló törvény 2011. január 1. óta hatályban van, amely értelmében a külhoni magyarok úgy vehetik fel a magyar állampolgárságukat, hogy közben ne kelljen elhagyni szülőföldjüket. A Magyar Kormány célja, hogy a Nyugat-Európában és a tengeren túl élő magyar diaszpórát is megszólítsa, érzékeltetvén, hogy az ott élő magyarok is az egységes magyar nemzet részei.
A magyar nyelv és kultúra jogi helyzete Ukrajnában
InvitedA XXI. század els? tíz évében fordulat állt be Ukrajna korábban pozitívnak ítélt kisebbségpolitikájában. Eleinte fokozatosan, illetve elmosódottan, újabban pedig - a nemzetiesked? ukrán hatalmi intézmények kiépülésének és meger?södésének függvényében - mind konkrétabb formát öltve jelennek meg a nemzetiségek jogainak korlátozására irányuló, f?ként központi intézkedések. Az el?adás altémái: Nyelvkutatóinkról és nyelvvéd?inkr?l. A magyar politikai érdekképviseletr?l. Az anyanyelv használatának joga a társadalmi élet minden területén. A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájáról. A kétnyelv? feliratok ügye. A nemzeti szimbólumok ügye. Jogérvényesítési problémák. Emlékm? és nyelvháború az ukrán radikális nacionalistákkal. Van-e kiut a kiuttalanságból?
A magyar nyelv és kultúra védelme a Délvidéken
InvitedKitekintést tennék els?sorban az 1990 utáni helyzetre e két tárgykörben (rövid összefoglalással az 1918 utáni id?szakkal együtt). Ismertetném e két tárgykörben mozgó civil szervezeteket, nagyobb rendezvényeket, illetve a végén a Vajdasági Magyar M?vel?dési Intézetnek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak a tevékenységét.
A magyar nyelv helyzete a szlovéniai Muravidéken
InvitedA magyar nyelv történetében Trianonnal véget ért az a korszak, amikor a magyar nyelvet a magyarországi magyar nyelvvel lehetett azonosítani. Azzal, hogy az „új” határok embereket, közösségeket léptek át, új szakasz kezd?dött a nyelv fejl?désében: a Kárpát-medencében a magyar anyanyelv nyolc országban nyolcféleképpen él, alakul, változik. A magyar nyelv egysége csak úgy tartható fenn, ha tudomásul vesszük, hogy magyarul beszélni többféleképpen is lehet.
A muravidéki kétnyelv? közösség nyelvi helyzetének bemutatásában két szegmensre teszem a hangsúlyt. Els?ként a kétnyelv? közösségek életében a kontaktushatás következményének tekinthet?, természetes folyamatként létez? szókölcsönzésr?l szólok, bemutatva a Termini Kutatóhálózat szóhatártalanítási munkálatait, valamint a muravidéki kölcsönszók gyakorisági vizsgálatának héhány eredményét, a kölcsönszók létezésének tendenciáit. Jól látható a kérd?íves gy?ktés eredményezte korpuszban, hogy – legalábbis a nyelvismeret szintjén – el?hívhatók a közmagyar standard vagy akár szubstandard szinonimák a kétnyelv? beszél? mentális lexikonából. A vizsgálattal nemcsak a kölcsönszavak gyakorisága mérhet?, hanem a beszél?k is gazdagodhatnak általa: szinonimák rögzülhetnek a tudatokban, egyszer?en megtanulhatók olyan szavak vagy szerkezetek, amelyekre a beszél?nek szüksége van, csökkentve ezzel a nyelvcserét el?idéz? nyelvi hiányt. A határtalanítás nyelvalakító tevékenységeiben fokozott figyelmet kell szentelnünk annak, hogy a kölcsönzés tényét a közösség maga is elfogadja, szükségszer? nyelvi ténynek tartsa, hogy feloldódjanak az „így beszélünk, sajnos” kijelentéssel fémjelezhet? görcsök, hogy otthonos legyen az „hazaias”, és ne szégyen.
Az el?adás második felében a kétnyelv? oktatási modell és az anyanyelvi megmaradás összefüggései kerülnek középpontba. A muravidéki egyéni és közösségi kétnyelv?ség arculatát, a közösség nyelveinek jöv?jét, rendszerét ugyanis nagymértékben befolyásolja az oktatási modell. A kétnyelv? terület többletértéke a közös kultúra, amelynek csak a két nyelv együttesen lehet hiteles hordozója. Mivel a kisebbségi kétnyelv? oktatásban a kisebbségi nyelv szinte mindig alacsonyabb presztízs?, ezért veszélyeztetett helyzet?, az oktatásban nagyobb támogatásra van szüksége a kívánt nyelvi egyensúly fenntartásához, az anyanyelvi megmaradáshoz.
A muravidéki kétnyelv? közösség nyelvi helyzetének bemutatásában két szegmensre teszem a hangsúlyt. Els?ként a kétnyelv? közösségek életében a kontaktushatás következményének tekinthet?, természetes folyamatként létez? szókölcsönzésr?l szólok, bemutatva a Termini Kutatóhálózat szóhatártalanítási munkálatait, valamint a muravidéki kölcsönszók gyakorisági vizsgálatának héhány eredményét, a kölcsönszók létezésének tendenciáit. Jól látható a kérd?íves gy?ktés eredményezte korpuszban, hogy – legalábbis a nyelvismeret szintjén – el?hívhatók a közmagyar standard vagy akár szubstandard szinonimák a kétnyelv? beszél? mentális lexikonából. A vizsgálattal nemcsak a kölcsönszavak gyakorisága mérhet?, hanem a beszél?k is gazdagodhatnak általa: szinonimák rögzülhetnek a tudatokban, egyszer?en megtanulhatók olyan szavak vagy szerkezetek, amelyekre a beszél?nek szüksége van, csökkentve ezzel a nyelvcserét el?idéz? nyelvi hiányt. A határtalanítás nyelvalakító tevékenységeiben fokozott figyelmet kell szentelnünk annak, hogy a kölcsönzés tényét a közösség maga is elfogadja, szükségszer? nyelvi ténynek tartsa, hogy feloldódjanak az „így beszélünk, sajnos” kijelentéssel fémjelezhet? görcsök, hogy otthonos legyen az „hazaias”, és ne szégyen.
Az el?adás második felében a kétnyelv? oktatási modell és az anyanyelvi megmaradás összefüggései kerülnek középpontba. A muravidéki egyéni és közösségi kétnyelv?ség arculatát, a közösség nyelveinek jöv?jét, rendszerét ugyanis nagymértékben befolyásolja az oktatási modell. A kétnyelv? terület többletértéke a közös kultúra, amelynek csak a két nyelv együttesen lehet hiteles hordozója. Mivel a kisebbségi kétnyelv? oktatásban a kisebbségi nyelv szinte mindig alacsonyabb presztízs?, ezért veszélyeztetett helyzet?, az oktatásban nagyobb támogatásra van szüksége a kívánt nyelvi egyensúly fenntartásához, az anyanyelvi megmaradáshoz.
A magyarság keleti eredete és hun kapcsolata
History/Political ScienceA MAGYARSÁG KELETI EREDETE ÉS HUN KAPCSOLATA
[The Magyars: Their Eastern Origin and Hunnic Connection] Budapest, Kairosz Kiadó, 2010 (With English Table of Contents) 462 oldal
Vajon léteznek-e új bizonyítékok, amelyek választ adnának arra hogy helyes irányban kereste-e a magyarok keleti eredetét Kőrösi Csoma Sándor, Szentkatolnai Bálint Gábor és a többi kutató?
A szerző aki már számos írással gazdagította a magyar őstörténet irodalmát, az utóbbi évek során végzett nem publikált helyszíni kutatómunkájának gazdag eredményét hozza most nyilvánosságra. A vizsgált területeket négy nagy folyó szeli át: a Duna, a Kur folyó a Dél-Kaukázusban, a Jenyiszej Ázsia közepén és a Sárga Folyó észak-Kínában, valójában az egész Eurázsia. Elérte az ősi Khorezmet, Szamarkandot, Buharát, az ujgurok lakhelyét Kelet Turkesztánt, Ordos-pusztát és Mongóliát. Tíz különálló szakterületet mutat be, köztük van a
- díszítőművészet a tulipánnal
- öltözködés, néprajz : ködmön és szűr
- tarsolylemezeink
- a népzene Bartók végkövetkeztetésével
- modern genetika
- a magyar és hun lovastemetkezések azonossága.
- az arany vagy ezüstlemezes szemfedök használata.
Az így nyert eredményekből a lelőhelyek térképeit elkészítette, majd a "térkép rétegezés elvét" használva (az átlapoló közös területeket keresve) közelítette meg származásunk legvalószínűbb területét. Új felismerés az, hogy a leletek két csoportja: közülük egyik a részleges lovastemetkezés, mely azonos a hunokéval, és a másik, a magyarokra a baskir (=főfarkas) népelnevezés használata a kínai, arab és perzsa forrásokban bennünket a hunokhoz kötnek (14. és 21. fejezet). Ezek eddig ismeretlen régészeti és írott adatok.
[The Magyars: Their Eastern Origin and Hunnic Connection] Budapest, Kairosz Kiadó, 2010 (With English Table of Contents) 462 oldal
Vajon léteznek-e új bizonyítékok, amelyek választ adnának arra hogy helyes irányban kereste-e a magyarok keleti eredetét Kőrösi Csoma Sándor, Szentkatolnai Bálint Gábor és a többi kutató?
A szerző aki már számos írással gazdagította a magyar őstörténet irodalmát, az utóbbi évek során végzett nem publikált helyszíni kutatómunkájának gazdag eredményét hozza most nyilvánosságra. A vizsgált területeket négy nagy folyó szeli át: a Duna, a Kur folyó a Dél-Kaukázusban, a Jenyiszej Ázsia közepén és a Sárga Folyó észak-Kínában, valójában az egész Eurázsia. Elérte az ősi Khorezmet, Szamarkandot, Buharát, az ujgurok lakhelyét Kelet Turkesztánt, Ordos-pusztát és Mongóliát. Tíz különálló szakterületet mutat be, köztük van a
- díszítőművészet a tulipánnal
- öltözködés, néprajz : ködmön és szűr
- tarsolylemezeink
- a népzene Bartók végkövetkeztetésével
- modern genetika
- a magyar és hun lovastemetkezések azonossága.
- az arany vagy ezüstlemezes szemfedök használata.
Az így nyert eredményekből a lelőhelyek térképeit elkészítette, majd a "térkép rétegezés elvét" használva (az átlapoló közös területeket keresve) közelítette meg származásunk legvalószínűbb területét. Új felismerés az, hogy a leletek két csoportja: közülük egyik a részleges lovastemetkezés, mely azonos a hunokéval, és a másik, a magyarokra a baskir (=főfarkas) népelnevezés használata a kínai, arab és perzsa forrásokban bennünket a hunokhoz kötnek (14. és 21. fejezet). Ezek eddig ismeretlen régészeti és írott adatok.
A napló mint túlélőeszköz: naplóvezetés és túlélési stratégiák ostromnaplók tükrében
Language/LiteratureBudapest II. világháború alatti ostromáról számos önéletrajzi szöveg maradt fenn. E szövegek jelentős része ma már a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhető. Az utóbbi évtizedben különösen élénk kiadói és olvasói érdeklődés nyilvánult meg a Budapest ostroma alatt született naplók iránt, melynek egyik oka a Magvető Kiadó „Tények és tanúk” könyvsorozatának újraindítása volt. Előadásomban az ostromnaplókból kirajzolódó hétköznapi történelmet vizsgálom, vagyis azt, hogy miként élték meg a történelem „statisztái”, a városi fronvonalon rekedt civilek a békeidők erkölcsi és materiális rendjének megrázkódtatásait. Miféle túlélési stratégiák bontakoztak ki az üldözött zsidók, a szemtanú „keresztények”, nők, férfiak, gyerekek, hivatásos írók feljegyzéseiből vagy a „nagy idők” egyszerű tanúinak naplóiból? Hipotézisem szerint a változatos emberi tapasztalatokat megfogalmazó naplók nem csupán „hideg” reprezentációk, hanem maguk is részt vettek a történelmi esemény magánéleti dimenzióinak megképzésében. Nem csupán arról az ismert mentálhigiénés jelenségről van szó, hogy az írás segít a traumatikus esemény feldolgozásában, a nyelvivé és ezáltal nyilvánossá tett trauma objektiválásában, eltávolításában, a világ értelmességébe vettett, a túléléshez nélülözhetetlen hit fenntartásában. A naplók ugyanis sok esetben tervek, útvonalak, stratégiák megfogalmazásai is, gyakorlati cselekvési tervek előkészítései, melyek részt vesznek a cselekvések mentális előkészítésében, bejáratásában. Előadásomban különböző ostromnaplók különböző „túlélőeszközeit” mutatom be írás és gyakorlati cselekvés összefüggéseit vizsgálva.
A Nation’s Memories in Literature for an Intercultural Audience: Hungarian and Hungarian-American Topics in English for Youth
Cultural Studies/ArtsPresentation will feature children’s and young adult literature in English on Hungarian and Hungarian-American topics, updated from a version delivered at the International Reading Association World Congress at Eotvos Lorand University in Budapest in 2006. An annotated bibliography of more than 100 books has been prepared by historical period or genre, as appropriate, to list works covering memorable events, people, folk literature and other subjects pertaining to the nation of Hungary from its founding in 896 up to the present day. Major literature awards relating to these works will also be mentioned to place children’s and young adult literature beyond the borders of Hungary and Europe to English readers in the wider international audience, including the United States. Special emphasis will be on the 20th century events in Europe and Hungary that continue to present challenges of pluralism in the 21st century , namely WWI, the Treaty of Trianon, WWII and the Holocaust Era, the years of Communism in Hungary and Eastern Europe, the Hungarian Revolution of 1956, Hungary’s freedom after 1989, and EU membership. Titles utilized in a university graduate course on Multicultural and International Literature demonstrate how works for youth can illuminate concepts, dynamics, and issues from the past and how they relate to the challenges of teaching about Hungary and Hungarian-Americans in the present day to readers everywhere who may not know the Hungarian language and must read works in English.
A Pece-parti Párizs és a francia művészet hatása
Language/Literature„Olyan gyönyörű szép Nagyvárad, mint egy kis Pece-parti Párizs” – mondta Ady Endre, mikor visszatért a francia fővárosból. Ebből az idézetből kiindulva készítettem el dolgozatomat,amelyben a francia művészet és irodalom különböző hatásait elemzem a koszmopolita városban, amely különleges építészeti sokszínűséggel, valamint gazdag kulturális és vallási hagyományokkal rendelkezik.
A People Live Through Their Language – Nyelvében él a nemzet
Science/EconomicsA magyar tudományos nyelv kezdeteit Apáczai Cseri János tevékenységében lelhetjük fel. A Magyar Enciklopédia nemcsak a kor tudományos ismereteinek egyfajta summája, de a magyar filozófiai nyelv megteremtése irányába tett els? lépés.
A következ? jelent?s állomást Kibédi Péterfi Károly: Alapfilozófia cím? munkája jelenti, amely 1842-ben jelent meg, és számtalan eredeti fogalmat alkotott.
A magyar filozófia egyik legjelent?sebb alakja, és természetesen a filozófiai nyelv kreatív tovább fejleszt?je Böhm Károly a XIX-XX század fordulóján.
El?adásomban e három kiváló tudós munká ssága alapján szeretném a magyar filozófiai nyelv kialakulását bemutatni.
A következ? jelent?s állomást Kibédi Péterfi Károly: Alapfilozófia cím? munkája jelenti, amely 1842-ben jelent meg, és számtalan eredeti fogalmat alkotott.
A magyar filozófia egyik legjelent?sebb alakja, és természetesen a filozófiai nyelv kreatív tovább fejleszt?je Böhm Károly a XIX-XX század fordulóján.
El?adásomban e három kiváló tudós munká ssága alapján szeretném a magyar filozófiai nyelv kialakulását bemutatni.
A Pragmatic Approach to Heritage Language and Its Relation to HSL
Education/Social SciencesNew roads in language teaching, new ways in cultural exchange: the continuous search for new possibilities characterizes every teacher eager to develop his or her craft. Yet a debate concerning new methods or approaches cannot be held in the case of how best to educate language students who are of Hungarian descent, yet still need to learn Hungarian. Even now, little attention has been paid to the unique requirements posed by heritage language learners. Indeed, at most we can consult a scattering of studies that—according to laymen—employ methods used in native language training while those working in the field interpret these studies as examples of Hungarian as a Second Language (HSL).
Students capable of producing correct utterances displaying proper vocabulary and grammar usage no longer receive the kind-hearted forbearance generally extended to foreigners trying to speak Hungarian; native speakers do not view them as being foreign, which is why natives rarely realize that the mistakes being made are not a negative aspect of the speaker’s personality, but rather the product of pragmalinguistic or sociopragmatic deficiencies.
It is time we use complex methods to map the interlanguage of heritage language learners to help them find their own way to develop their language ability and pragmatic competence to make them feel comfortable when using the language of their (grand)parents.
Students capable of producing correct utterances displaying proper vocabulary and grammar usage no longer receive the kind-hearted forbearance generally extended to foreigners trying to speak Hungarian; native speakers do not view them as being foreign, which is why natives rarely realize that the mistakes being made are not a negative aspect of the speaker’s personality, but rather the product of pragmalinguistic or sociopragmatic deficiencies.
It is time we use complex methods to map the interlanguage of heritage language learners to help them find their own way to develop their language ability and pragmatic competence to make them feel comfortable when using the language of their (grand)parents.
A Return to the East: Right-Wing Geographies of Nation and Self in ‘EU’ Hungary.
Cultural Studies/ArtsThis paper explores the cultural politics of space and place in contemporary Hungary, focusing in particular on symbolic geographies of nation and self that have emerged in the last decade amongst groups and political organizations on the right. Exploring the popular resurgence of eastern-oriented narratives and imagery since Hungary’s ascension to the EU in 2004, the paper gives careful consideration to the geographical foundations of a broad-based movement that has much in common with fin-de-siècle Turanism and cults of Árpád, and also with the populist, territorial revisionist movements of the interwar period. Central to this study is a critical examination of the geo-political “fantasies” of the Baranta Szövetség, a Christian-nationalist organization of predominantly young men and women (and their families) whose critique of the present and vision for the future is rooted in a fundamental reconceptualization not only of national “space” itself, but also of Hungary’s historical and geographical “place” within Eurasia more generally.
A romániai magyar médianyelv egyes sajátosságai
Language/LiteratureA nemzeti kisebbségek anyanyelvhez való viszonya, anyanyelvének megőrzése és fennmaradása jelentős mértékben függ az oktatás, a vallás és a tömegkommunikáció nyújtotta nyelvi mintáktól. Annál is fontosabbak ezek a nyelvi modellek, mivel a kisebbségi léttel együtt járó két- és többnyelvűség jelenségével kapcsolatban számolnunk kell egy harmadik jelenséggel is, a diglosszia állapotával, amely ugyancsak kapcsolódhat a kétnyelvű személyiség kommunikációs potenciáljához.
Éppen ezért ezúttal a nyelvőrzés egyik alappillérének tekintett tömegtájékoztatás néhány nyelvi és nyelvhasználati jellemzőjének feltárását kíséreljük meg, a romániai magyar audiovizuális média nyelvhasználati sajátosságaira vonatkoztatva.
Éppen ezért ezúttal a nyelvőrzés egyik alappillérének tekintett tömegtájékoztatás néhány nyelvi és nyelvhasználati jellemzőjének feltárását kíséreljük meg, a romániai magyar audiovizuális média nyelvhasználati sajátosságaira vonatkoztatva.
A Study of Medical Education: United States and Hungary
Education/Social SciencesOur purpose is to compare medical students’ perceptions at one medical school in the United States to a medical school in Hungary to identify cultural differences and to identify strengths and potential areas for improvement.
Previously validated online confidential surveys were administered to medical students at Case Western Reserve University School of Medicine just prior to graduation (in the Spring of each year). Cognitive Behavior Survey consists of 26 items and identifies students’ reliance on memorization versus conceptualization of information, their abilities to reflect on learning goals for the purposes of improvement. The Attitudes Toward Social Issues in Medicine is a 35-item scale that assesses students’ attitudes toward hospitalized patients, relationships with patients, the value of preventive medicine. Learning Environment Questionnaire is a 30-item survey that ascertains students’ perceptions about the meaningfulness of their learning, their perceptions of flexibility within the curriculum, the extent to which to faculty is nurturing, and the emotional climate of the school.
Results show changes in perception of medical students in response to changes in the medical school curriculum. We plan to compare results to a medical school in Hungary (the University of Szeged, School of Medicine) pending approval. Interesting cross-cultural comparisons may be found and may inform instruction and curriculum design.
Previously validated online confidential surveys were administered to medical students at Case Western Reserve University School of Medicine just prior to graduation (in the Spring of each year). Cognitive Behavior Survey consists of 26 items and identifies students’ reliance on memorization versus conceptualization of information, their abilities to reflect on learning goals for the purposes of improvement. The Attitudes Toward Social Issues in Medicine is a 35-item scale that assesses students’ attitudes toward hospitalized patients, relationships with patients, the value of preventive medicine. Learning Environment Questionnaire is a 30-item survey that ascertains students’ perceptions about the meaningfulness of their learning, their perceptions of flexibility within the curriculum, the extent to which to faculty is nurturing, and the emotional climate of the school.
Results show changes in perception of medical students in response to changes in the medical school curriculum. We plan to compare results to a medical school in Hungary (the University of Szeged, School of Medicine) pending approval. Interesting cross-cultural comparisons may be found and may inform instruction and curriculum design.
A Test Worth Taking: A construct modeling approach for a more valid and reliable embedded reading assessment
Education/Social SciencesTo determine reading proficiency in K-12 educational settings, standardized assessment instruments have been developed aiming to provide information about the developmental level of constrained and unconstrained skills of reading. Despite the myriad of reading tests and test administrations, outcomes and results rarely serve real development in both Hungary and the U.S.. Large U.S. states like California have tinkered with a myriad of reading instructional approaches with support from the academic research community. But these curricula are not always aligned with the standardized tests and item-level tasks which has led to concerns about how well we are measuring young readers. Therefore, experts in reading argue that there are significant "barriers to more valid and reliable assessments of reading development" (Pearson, Valencia, & Wixson, 2014, p. 237). Our research aims to overcome these barriers by building an argument for a fresh line of inquiry into the “assessment of the reading assessments” by examining current reading assessment instruments in Hungary and the U.S. from the perspective of what we know about the science and design of testing and how people learn (NRC, 1999, 2001). The talk explores the opportunities for developing an “embedded reading assessment” protocol with a “constructive approach to measurement” and the building blocks and principles of the BEAR assessment system (Dray, Brown, Diakow, Lee, & Wilson, 2019; Wilson, 2005) that can serve as a generalizable model of embedded reading assessment instruments for Hungary and U.S. contexts.
A Turning Point in Heritage Language Teaching?
Education/Social SciencesBilingualism, language acquisition, language learning, language attrition – we could analyze the language usage of Hungarian language speakers living outside of Hungary from each perspective. From methodological perspective - discovering their interlanguage (Selinker 1972) and finding effective teaching methods for the new generations - it is worth considering the introduction of the concept of heritage language that involves the specific circumstances of their life and their relationship with the Hungarian language community.
What are the advantages of describing the typical aspects of heritage language in language teaching? How can we make use of its universal characteristics? What can we gain from discovering the features specific to the Hungarian heritage language? Would viewing Hungarian language from a heritage language point of view influence the method of teaching it?
Language teaching in Hungarian afternoon/weekend schools outside of Hungary is very similar to that of being used in primary schools in Hungary. The books they use were actually made for schools in Hungary. How can this influence the way students consider their language knowledge and their language identity? Is it possible to create course materials, language books that reflect this kind of view on heritage language and if so, does it worth it at all? Could a different approach change the education of future generations?
In the lecture I am attempting to lay out the possible answers and to show the changes in the teaching methods in certain Hungarian communities.
What are the advantages of describing the typical aspects of heritage language in language teaching? How can we make use of its universal characteristics? What can we gain from discovering the features specific to the Hungarian heritage language? Would viewing Hungarian language from a heritage language point of view influence the method of teaching it?
Language teaching in Hungarian afternoon/weekend schools outside of Hungary is very similar to that of being used in primary schools in Hungary. The books they use were actually made for schools in Hungary. How can this influence the way students consider their language knowledge and their language identity? Is it possible to create course materials, language books that reflect this kind of view on heritage language and if so, does it worth it at all? Could a different approach change the education of future generations?
In the lecture I am attempting to lay out the possible answers and to show the changes in the teaching methods in certain Hungarian communities.
A zeneiskolai oktatási rendszer több szempontú elemzése
Education/Social SciencesA közismereti órákon, ahol 20-30 diák vesz részt, kevesebb szerep tud jutni a tanulók egyéni fejlesztésére. Gyakran előfordul, hogy egy tanuló rendelkezik egy-egy tantárgy elsajátításához szükséges kompetenciával, csak több segítségre és fejlesztésre van szüksége, mint amennyire egy közismereti óra alkalmával sor kerül. E probléma megoldására a zeneiskolai egyéni órák nyújthatnak lehetőséget. Amennyiben egy tanuló a közismereti órák alkalmával már a kezdeti időszakban számos kudarccal találja magát szembe és nem tapasztalja meg a sikerélményt az kihatással lehet egész további tanulmányaira is. A zenei órák alkalmával azonban további figyelmet és segítséget tudnak nyújtani a zenepedagógusok, hogy a gyermekek egyes részkompetenciái, személyiségfejlődésük tovább fejlődhessen illetve, megtapasztalhassák a sikerélményt és a problémák megoldásának metódusát.
Számos tanulmány csoportosítja a Z generáció szülötteit is két korcsoportra. Ez esetben, az 1995-2010 között született gyermekek adják a jelenleg zeneiskolában tanulókat. Hasonlóan a korábbi generációkhoz e generáció értékorientációja és személyiségjellemzői is eltérőek a korábbi generációtól. A Z generációhoz tartozó tanulók már úgy élik mindennapjaikat, hogy egyszerre vannak jelen a személyes kapcsolataikban és az online felületen is. Jellemző továbbá, hogy igénylik az állandó inger gazdag környezetet.
A Z generációhoz tartozó tanulók számára a zenei tanulmányok megfelelő kiegészítést nyújtanak a köznevelésben megszerzésre kerülő tudás mellé. Egy magyarországi kisváros zeneiskolai tanulóinak szülei körében végzett kérdőíves vizsgálat eredménye megmutatta, hogy a zenei tanulmányok segítségére lehetnek többek között a diákoknak a saját tudásuk határainak bővítésére, a siker élmény megtapasztalására, a probléma megoldó készség fejlesztésére és kiemelten a szociális készségek fejlesztésére egyaránt.
Számos tanulmány csoportosítja a Z generáció szülötteit is két korcsoportra. Ez esetben, az 1995-2010 között született gyermekek adják a jelenleg zeneiskolában tanulókat. Hasonlóan a korábbi generációkhoz e generáció értékorientációja és személyiségjellemzői is eltérőek a korábbi generációtól. A Z generációhoz tartozó tanulók már úgy élik mindennapjaikat, hogy egyszerre vannak jelen a személyes kapcsolataikban és az online felületen is. Jellemző továbbá, hogy igénylik az állandó inger gazdag környezetet.
A Z generációhoz tartozó tanulók számára a zenei tanulmányok megfelelő kiegészítést nyújtanak a köznevelésben megszerzésre kerülő tudás mellé. Egy magyarországi kisváros zeneiskolai tanulóinak szülei körében végzett kérdőíves vizsgálat eredménye megmutatta, hogy a zenei tanulmányok segítségére lehetnek többek között a diákoknak a saját tudásuk határainak bővítésére, a siker élmény megtapasztalására, a probléma megoldó készség fejlesztésére és kiemelten a szociális készségek fejlesztésére egyaránt.
About Comparative Hungarian Cultural Studies
Cultural Studies/ArtsBased on the collected volume Comparative Hungarian Cultural Studies. Ed. Steven Tötösy de Zepetnek and Louise O. Vasvári. West Lafayette: Purdue UP, 2011. contributors to the volume from Hungary and the U.S. discuss aspects of the study of Hungarian culture (i.e., in fields of the humanities and social sciences) since the 1989 end of Soviet and communist rule in Hungary and the region of Central and East Europe. A main postulate of the notion of "comparative Central European cultural studies" is that scholarship achieves new insights when Hungarian culture is studied in a contextual manner.
About the Problematics of (E)migration in the Work of Kertész and Márai
Cultural Studies/ArtsIn his paper "About the Problematics of (E)migration in the Work of Kertész and Márai" Steven Tötösy de Zepetnek discusses the underlying ideological perspectives of emigration and its corollary aspects in the work of Imre Kertész and Sándor Márai. Since the demise of communism in Central and East Europe in 1989, Márai's works experience remarkable interest not only in Hungary proper but in Europe and the Anglophone world owing to the translation of his works. Márai wrote with nostalgia about the Austro-Hungarian monarchy and its multi-ethnic history and in several of his novels described post-World War II Hungary under Soviet and communist rule. Although he can be considered a proponent of bourgois society, he did not subscribe to the anti-Semitic worldview of his contemporaries whether in Hungary or among other exile Hungarian authors. Kertész, the first and only Hungarian Nobel laureate in literature expresses in his work the horrors of both fascist and communist rule. In his later works he deals extensively with the recurrence of anti-Semitism and anti-Other in conemporary Hungarian society and culture. Both authors' works are also relevant to questions of identity, home, and emigration and it is this aspect Tötösy de Zepetnek explores in his paper.
