Drawing on over a decade of immersive ethnographic research and innovative cross-cultural teaching on opposite sides of the globe, this paper shares methodologies used and results achieved in the Hungarian Folk Singing Circle (Népdalkör), which currently offers online Hungarian folk singing classes to hundreds of participants from over 50 countries. With millions of Hungarians living outside of the Carpathian Basin, the majority of whom do not speak Hungarian, and millions of non-Hungarians who are interested in learning about this repertoire, there is a critical need to offer high-quality, accessible, English-language education suitable to these demographics. This presentation will include the original context of Hungarian folk songs in traditional village life, the village folk song collections and teaching methodologies used in the táncház movement over the past 50 years, and the application of this UNESCO-recognized method to non-Hungarian speakers and to the online medium. Results will be shown through both participation statistics and musical examples.

Even though specialists in second language acquisition agree that adults cannot learn a foreign language without consciously paying attention to form as part of their learning process, this does not mean that the traditional “Presentation/Controlled Practice/Free practice” model should be the basic structure of teaching grammar in a foreign language class. Instead I would like to explore alternative approaches to teaching grammar. How can we incorporate new approaches on teaching grammar in a Hungarian language class, where an agglutinative language is being taught, a language really different from English? How can we avoid the big mistakes we make as language teachers when we present our students long and complicated explanations of grammar points thus turning them into passive recipients of information rather than active participants in the process of learning? How can we give our students the opportunity to play with the language being learned, and to create with it?
In my presentation I would like to show some components of planning a Hungarian grammar class based on communicative approaches and will discuss ways of structuring the teaching of grammar of the Hungarian language in a reflective way.

Founded in 1973, the Hungarian Scout Folk Ensemble recently celebrated its Golden Anniversary, with 200 performers on stage and over 1100 people in the audience. Fifty years of learning and performing folk dances, fifty years of living Hungarian folk culture, fifty years of Cleveland teenagers being immersed in the language and customs of their parents and grandparents. Over the span of the Ensemble’s five decades, 410 young members, often second and third generation Cleveland Hungarians, have explored their roots, both in Cleveland and on four ethnographic research tours to Hungary and its surrounding countries. On occasion of this Golden Anniversary, a commemorative 192 page book with over 700 photographs was assembled; this paper will present an overview of the book, which includes the group’s background, history, and current state, as well as a synopsis of Hungarian scouting regös work on four continents worldwide. From the regös scout movement in 1930’s Hungary, to the 1960’s Gyöngyösbokréta movement in North America, and parallel to the 1970’s táncház movement in Hungary, with extravagant gala anniversary performances every five years, this scout ensemble transcends boundaries; its members are Hungarians in a true global context.

The name of Béla Pásztor has survived in professional circles largely thanks to his friend and fellow writer, Sándor Weöres. Pásztor was a poet. He was murdered during the Holocaust. Sándor Weöres supported his fellow writer by distributing his Kossuth Prize among his talented fellow writers and naming it the “Béla Pásztor Prize”, thus expressing his appreciation for Pásztor’s works. However, Pásztor’s literary legacy still awaits discovery. In my presentation, I will present one of the focuses of my doctoral research. I am researching the history of the “magical worldview” as an intellectual trend in Hungarian literature and fine arts between the two world wars. And the use of magical imagery and symbolism in Hungarian art between the two world wars. In Pásztor’s case, the strong influence of imaginative images and image systems, primarily based on folk beliefs, can be observed. Béla Pásztor and Sándor Weöres wrote a long poem in 1941 entitled Holdaskönyv. This work can be called typical and canonical among works with strong archetypal symbolism. My aim is to create a close reading of Holdaskönyv. Folklorization and the magical worldview have created a "literary primitivism" rich in magical images in Béla Pásztor's works, which can be compared to the work of artists such as Lajos Vajda or Béla Bartók.

There are hundreds or thousands of Hungarian scientists in the United States. Many of them have been working in the U.S. for decades; others have been there only recently. Many of them have become very successful in their scientific field; some others have not only accomplished remarkable results, but have also been able to achieve business success. They brought their basic knowledge from Hungary and found many opportunities here that do not exist in other parts of the world. The combination of knowledge provided by the Hungarian educational system and the conditions offered by the U.S. research and scientific enterprise is a distinct characteristic of most of these scientists. Many of them give back to the Hungarian in science clubs, fellowships, diaspora communities, and in many other ways. For this reason, the "Around the World with Science - Hungarian scientist in the US" project was launched. The goal is to create a video archive where a collection of interviews with these scientists is available. The work started in 2021, and the presentation will show the genesis of the idea and its implementation. Short clips will also be shown to describe the key findings. The 14 films already completed are available in Hungarian on the "Magyar tudósok - USA" Youtube channel https://www.youtube.com/@magyartudosok-usa7399

Aspects of Kossuth's Oratory: His Final Speech in English in the USA, June 21, 1852.


Lajos Kossuth astounded audiences sometimes numbered in the hundreds of thousands both in England and the USA with his extraordinary English-language performances during his political-cum-fundraising tour of these countries in 1851-1852, when he is said to have made more than 600 public speeches in America alone. While the political aspects of his activities in the Anglo-Saxon world have been extensively chronicled by historians both in Hungary and the USA, and the mythopoeia of his acquisition of English has also been explored in some detail, less attention has been paid to the specifically linguistic aspects of his rhetoric. This paper focuses on what was probably Kossuth's final English-language speech in the USA, attempting to shed light on his rhetorical techniques as well as on some of his hitherto unidentified sources and the remarkable ways in which he re-purposed them.

A szakképzés napjaink aktuális témájává vált. A szakképző iskolák presztízse alacsony szinten áll, miközben Magyarországon a cégek a szakemberek hiányával küzdenek. A neveléstudománnyal foglalkozó szakértők az oktatás és a képzés válságáról beszélnek, és az eredményeket az oktatási- és a szakképzési rendszerek gyors egymás utáni átalakításától remélik. A 2020-as év a szakképzés átalakításának éve. A „Z” generáció (1996-2010 között született) tagjai lesznek az aktuális évtized munkavállalói. Ők már az iskolák padjaiban ülnek. A generációs jellemzőket szintén figyelembe kell(ene) venni, amikor az oktatás, szakképzés átalakításához hozzákezdenek a szakemberek. Ezek a fiúk és leányok a sikerre szomjaznak, nagy hatással van rájuk a közösségi média, nem szeretnek tanulni, és rendszerint nem is tanulnak. A szakképző iskolába járó diákok tanulási motivációja tehát alacsony szinten áll. A jogszabályi változtatások mellett ezeknek diákoknak tanulási motivációját szükséges emelni ahhoz, hogy a szakképzés sikeres legyen, és jól képzett szakemberek kerüljenek ki az iskolapadból.
Előadásomban összehasonlítom a jelenlegi és a 2020. július 1-től érvényes szakképzési rendszert, a diákokat érintő pozitív változásokat, kitérek a generációs jellemzőkre és ismertetem a szakképző iskolások tanulási motivációjával kapcsolatos kutatásom során kapott legfontosabb eredményeket.

My lecture deals with a rather neglected aspect of international migration: it is about those young people and children who left Hungary in 1956 without parents. They were under 18 when they crossed the Austrian and Yugoslav borders. Their number was about 10-13,000 people, which made up more than 5% of the approximately 200,000 refugees from Hungary. This lecture compares how these young people were treated in Austria and Yugoslavia: how they were housed, how they received education, how they were able to travel to other host countries or return to Hungary. The different handling of the Austrian and Yugoslav authorities depended mainly on their interstate relations with Hungary and on the ratification of the Geneva Refugee Convention. The Yugoslav-Hungarian cooperation on repatriation worked better. This is reflected in the high number of young people returning to Hungary (15-20%). Cooperation with Austria was not without problems. The Austrian authorities played for time. According to the Austrian interpretation of law, young people from the age of 18 were allowed to decide on their future home country alone, without their parents. As a result, only about 8% of young people returned to Hungary.

A tanulmány a gyermekek adatvédelmi tudatosságának fejlesztését vizsgálja a mesterséges intelligencia korában, különös tekintettel a pedagógusok, a szülők és a szabályozási környezet együttműködésére. Korábbi kutatások, valamint a szerző korábbi empirikus vizsgálatai azt mutatják, hogy bár az adatvédelem fontossága mind a családok, mind az iskolák szintjén ismert, a tudatos és etikus adatkezelésre irányuló ismeretek rendszerszintű átadása továbbra is hiányos. A jelenség értelmezéséhez jól illeszkedik Gloviczki Zoltán jövőorientált, értékalapú pedagógiai szemlélete, amely az autonóm és felelős döntéshozatal fejlesztését hangsúlyozza. A kutatás célja, hogy feltárja, miként alakítja az adatvédelemmel és mesterséges intelligenciával kapcsolatos elvárásokat az EU integrált, jogi garanciákra épülő szabályozási modellje (GDPR, AI Act), illetve hogyan viszonyul ehhez az Egyesült Államok szektorális megközelítése (pl. COPPA, FERPA). A vizsgálat kitér a 2025-ben bevezetett hazai MI-tudatossági intézkedésekre és a nemzetközi MI-együttműködést erősítő kormányzati lépésekre is, amelyek a pedagógusok és szülők felkészítésének társadalmi jelentőségét hangsúlyozzák. Módszer: kvalitatív dokumentumelemzés, kiegészítve a szerző korábbi iskolai gyakorlatból származó tapasztalataival. Eredmények: a pedagógusok és szülők adatvédelmi tudatossága növekszik, ugyanakkor az MI-alapú rendszerek megjelenése új, kevéssé ismert etikai és adatbiztonsági kockázatokat hoz. Az amerikai-európai összevetés rámutat, hogy míg az EU preventív, jogalapú védelmet nyújt, az USA nagyobb felelősséget ruház a családokra és az iskolákra. Következtetés: a gyermekek adatvédelmi érettségének fejlesztése csak a pedagógusok, szülők és szabályozó intézmények összehangolt munkájával biztosítható a mesterséges intelligencia korában.

Fulbright kutatói ösztöndíjjal 2011. november 1-én érkeztem az American Hungarian Foundation and Heritage Center (New Brunswick) képzőművészeti gyűjteményének a kutatása és szakmai feldolgozása céljából. Művészettörténészként, a nem Magyarországon élt/élő magyar képzőművészek kutatásával és életműveik feldolgozásával foglalkozom. A rendszerváltás óta több tanulmányom, és könyvem jelent meg a témakörből. Számos kiállítást rendeztem Magyarországon és külföldön, illetve tartottam előadásokat a Magyarország határain kívül, és az egykor az emigrációban élt/élő művészekről. 2000-ben Budapesten nemzetközi művészettörténeti konferenciát rendeztem 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül címmel. Az amerikai földrészen élt képzőművészekről több előadás is elhangzott. A háromnapos konferencia ötven előadása „Külön világban és külön időben.” 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig címmel 2001-ben jelent meg.

2008-ban, Domján József festőművész és grafikus születésének 100. évfordulója alkalmából San Diegoban, a Mingei Múzeumban rendezett kiállításra hívtak meg előadást tartani. Témám, Domján József emigráció előtti képzőművészete és az 50-es évek magyarországi kultúrpolitikája volt. Ugyanezen utam során, New Brunswickban, az American-Hungarian Foundation and Heritage Center épületében a 3T – Tiltott, tűrt, támogatott képzőművészet címmel a korabeli hivatalos jegyzőkönyvek és törvények alapján beszéltem az 1945 utáni kultúrpolitikáról és a szocreál művészetről. (1945 után és a Kádár korszakban tiltott volt a külföldön élt/élő magyar képzőművészekről írni, kiállítást rendezni műveikből, stb.)
Molnár Ágoston Professzor úr ekkor mutatta be az Alapítvány minden szempontból rendkívül jelentős és fontos művészeti gyűjteményét.

1979-től dolgozom a Magyar Nemzeti Galériában. Pontosan tudom, hogy a 20. századi magyar művészettörténet egyik legkevésbé kutatott és ismert területe az Amerikában élt magyar képzőművészek munkássága, életpályája. Ezért kettős, kétszeres feladatomnak tekintem az AHF Múzeum gyűjteményében végzett munkát. Az amerikai magyarság történelme, léte, kultúrája és a magyarországi művészettörténet szempontjából.

Az AHF jegyzőkönyvei és az AHF Múzeum képzőművészeti alkotásai alapján, 1955-től rendszeresen érkeztek/érkeznek be művek a gyűjteménybe. A leltárkönyvek alapján minden ajándékba kapott alkotásnál szerepelnek az ajándékozó neve és címe mellett a beérkezésre vonatkozó szükséges adatok.

A gyűjtemény alapját (festmények, grafikák, vázlatok, szobrok)
-Magyarországi,
-amerikai magyar,
-Nyugat-Európában működött magyar képzőművészek alkotásai képezik.
-ezen kívül több műalkotás található az amerikai, német, osztrák, olasz, stb. képzőművészektől.

Az AHF Múzeumában találhatók továbbá:
-régi városmetszetek, történelmi portrék, régi történelmi nyomatok
-plakátok
-fotók (dokumentum, művészi, családi)
-és egyéb művészeti dokumentumok

Fontos megjegyeznem, hogy a vegyes anyagban, az egész Kárpát-medencéből kivándorolt művészek közt számos olyan név is szerepel, akiről szintén semmit sem tudtunk/tudunk Magyarországon.

A szakmai leltározás szerint meghatározott és feldolgozott műtárgyak alapján, az AHF and Heritage Center Múzeumában lévő művekről
-szakmai, művészettörténeti és
-kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt szeretnék előadásomban beszélni.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) Hivatala, amely napjainkban hatalmas globális szervezet, 1950-ben mindössze 34 alkalmazottal alakult meg a második világháború nyomán elűzött európai személyek (DP-k) problémájának megoldására. A szerző rámutat arra, hogy az UNHCR részvétele a magyar menekültek megsegítésére szervezett nemzetközi humanitárius akcióban jelentősen befolyásolta későbbi történetét, és hozzájárult globális intézménnyé válásához. A nemzetközi levéltári kutatásokra alapozott előadás először bemutatja a szervezetnek a levert forradalom után elmenekülő magyarok érdekében végzett tevékenységét, majd nemzetközi elismertségének alakulását az akcióval összefüggésben, végül pedig azt, hogyan növekedett ennek következtében nemzetközi mozgástere.

El Kazovszkij (1948-2008) képzőművész életműve az utóbbi években újra a figyelem középpontjába került. Egyrészről, a nagysikerű a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett A túlélő árnyéka című időszaki kiállítás miatt, amely a széles tömegek számára nyújtott betekintést El Kazovszkij festőként, performerként és díszlettervezőként hátrahagyott műveibe, másrészről pedig az utóbbi években vált elérhetővé a publikum számára a művész oroszból magyar nyelvre fordított verseinek a kiadása is. El Kazovszkij életművét erősen meghatározza, hogy az első képzőművészeti és irodalmi élményei, a nyelvi kultúrája elsősorban az orosz nyelvhez kötötte. A kamaszként Magyarországra kerülő festő, az első identitássokkon túljutva azonban elsajátította a magyar nyelvet, és a kép-szöveg kombinációt alkalmazó műveiben a szövegek már túlnyomórészt magyarul íródtak. A festmények és a versek létrehozásának folyamata tehát több megélt kulturális identitásnak az eredménye, amelyre ő maga is felhívta a figyelmet a vele készített interjúkban. A komparisztikai előadás arra keresi a választ, hogyan miként szervezi ez az identitáskeresés a művész vizuális és verbális művészetét, hogyan viszonyulnak egymáshoz, értelmezik újra egymást a különböző művészeti ágak az orosz és a magyar nyelvi kultúra felől vizsgálva őket. Az identitáskérdés művészeti megjelenítésének a megválaszolásához, El Kazovszkij versei és képzőművészeti alkotásai közül a hattyú-toposszal kapcsolatos válogatott művek értelmezésére vállalkozom. A hattyú szimbolikájának szintén az átmenetiséggel, a változással van kapcsolata, és gyakran tematizált, fontos részét képezi a művész magánmitológiájának. A hattyút ábrázoló képek és versek nemcsak az orosz mesékből és irodalomból táplálkoztak, hanem az antik kultúrkörből is, amelyet a művész egyszerre mozgatott, reprodukált, és egyesített a verseiben (Hattyú kuplék) és a festészetében (Palota-hattyú, A fej nélküli hattyú, Hattyúk tava) egyaránt.

Az előadás az Irodalmi Magazin vizuális nyelvét, képszerkesztési elveinek fejlődését, mai koncepcióját és misszióját mutatja be általános szinten és néhány konkrét lapszámra kivetítve. Az összefoglaló kitér a képes irodalmi lapok unikalitására és a magyar piacon lévő hiátusokra e területen, az értelmezési horizontok szöveg-kép erőtér általi kibővülésére, illetve a magyar képzőművészet népszerűsítésének feladatára.

Az előadás arra keresi a választ, hogyan támogatja komplex módon a folyóirat a köz- és felsőoktatásban dolgozó tanárok munkáját. Kulcsszavak: irodalomoktatási koncepciók; módszertani dilemmák a kortárs magyartanításban; az Irodalmi Magazin mint tananyag és továbbképzési médium, kulturális-kollegiális közösségfejlesztés.

Panel title:
Az Irodalmi Magazin (www.irodalmimagazin.hu) mint a tudományos ismeretterjesztés és a nemzeti kulturális identitás megőrzésének folyóirata

1. Kondor, Péter János: Az Irodalmi Magazin története és szerepe a magyar irodalomtudományos ismeretterjesztésben

Az előadás összefoglalja a folyóirat történetét, bemutatja a szerkesztőséget, a szerkesztés alapelveit és a folyóirat körül szerveződött szakmai közösséget, kiemeli továbbá a nemzetközi irodalom- és kultúratudományos diskurzus magyar nyelvű reflexiójának jelentőségét.

További előadók:
2. Molnár Krisztina, Az Irodalmi Magazin szerepe a magyartanárok továbbképzésében, a pedagógiai színterek fejlesztésében

3. László Laura, Az illusztráció, illetve a vizuális reprezentáció jelentősége az irodalomtudományos ismeretterjesztésben és a kultúraközvetítésben

Wim Wenders német filmrendező nemzedéke egy többé-kevésbé akadálytalanul amerikanizálódó, régi értékeiben bizonytalan országban, Nyugat-Németországban nőtt fel. Az Amerikához való vonzódás és az Európához való tartozás Wenders művészetében ambvivalens viszonyt feltételez, sajátos kozmopolitizmust. „Félúton érzem magam Európa és Amerika között, valahol az óceán közepén. ”- nyilatkozta A dolgok állása elkészülte után, amolyan szellemi otthontalanságra panaszkodva. Ez a film az Amerika iránti vonzódásnak és annak a törekvésnek az eredménye, amely Wenderst Hollywoodba vezette. A rajongás tárgya számára elsősorban az amerikai filmek hőskora. Szerinte a klasszikus amerikai mozgóképek nagy tette volt a kollektív, mitikus mesélés, és nem csupán egy mitológia megfogalmazói, de annak megteremtői is voltak. Ezzel szemben Európában csak szubjektív történetek születnek. Amerika, mint vonatkozási pont így kettősséget jelent Wenders művészete számára: reflektálást a filmgyártás módszereire és nosztalgiát, amely a mai Amerikát kínáló világgal szemben a mitikus Amerikához kötődik.
Wenders a Hammet című filmjével próbálja meg először megkísérelni az egyeztetést a két filmgyártás módszerei között. A több éven át forgatott művet kudarcként tartják számon, holott egy próbálkozás figyelemre méltó eredménye, A dolgok állása pedig ennek a kísérletnek a látlelete. Wenders amerikai filmet készít amerikai producerrel, európai szemszögből, és teszi ezt még jó néhány alkalommal az elmúlt évtizedek során (Az erőszak vége, A Millió Dolláros Hotel, A bőség földje, vagy a Berlin felett az ég amerikai változata, az Angyalok városa). Európában készült filmjeibe is folyamatosan beemeli az amerikai popkultúra elemeit, vagy éppen színészeket, rendezőket, énekeseket, akik gyakran önmagukat alakítják, és mindig önreflektív jelentéssel ruházzák a szerepüket. És bár Wim Wenders már nem egyszer nyilatkozta, hogy nincs közös vonás Amerika és Európa között, ami a filmművészeti vonatkozást illeti, az ő alkotásai a legjobb példák ennek a megcáfolására.
Az önreflexió Wenders filmjeinek a sajátos olvasását jelenti. Az alkotási folyamatra való reflektálás vonzáskörébe tartozik az európai és az amerikai filmkészítési sajátosságokra való figyelés. Ebből a szempontból párhuzam vonható az önreflexiót főszereplővé avató A dolgok állása (1982) és az önreflektív motívumokat ugyancsak előtérbe helyező Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein terv (2010) című alkotása között. Izgalmas feladat feltérképzeni a a sajátosan német vagy magyar vonatkozásokat, a két mozgókép által hasonló, vagy éppen gyökeresen eltérő módon feltett, az egyetemesség irányába mutató kérdéseket, valamint átgondolni ezeket a két kontinens eltérő filmkészítési módszereinek és művészi elvárásainak a szempontjából, és megfigyelni mindennek a harminc év különbséggel sorra kerülő vizuális megfogalmazását.

Magyarországon az elmúlt megközelítőleg 10 évben több alkalommal jelentős változáson ment keresztül a köznevelési intézmények tulajdonosi és fenntartói jogviszonya, amelyek alapvetően centralizációs folyamatokat jelentettek. Mi indokolta az átalakítási folyamatokat? Az Alaptörvényben rögzítésre került, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. A modern állam fejlődésének elengedhetetlen vele járója a közigazgatás permanens reformja. A napjainkat befolyásoló különféle válságok (gazdasági, egészségügyi), valamint a technika fejlődése az államot újra és újra reformlépésekre kényszeríti. Ezek hatásai a külső körülményektől függően hol az állam szerepét növelik, hol pedig csökkentetik, attól függően is, hogy a különféle erőforrások milyen formában állnak rendelkezésre (például a piaci- vagy a magánszféra erőforrásai). Az oktatási feladatok ellátása is többször módosult már, a változásokat gyakran az oktatás-szakmai kérdések mellett gazdasági szempontú hatások, illetve nemzetközi hatások is generálták. Erős dominanciával jelent meg az oktatás központosításában az önkormányzati adósságállomány kezelésének szükségessége 2010-re. A korábban kialakult szabályozási modellektől elszakadva egy teljesen átalakult szabályozási környezet alakult ki napjainkra, amely hatást gyakorolt a közigazgatás valamennyi szereplőjére. A 2010-ben elindult reformfolyamatokban első körben a megyei fenntartású intézmények kerültek állami tulajdonba, majd pedig a helyi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények átvétele, majd vagyonkezelésbe vételei követték azokat. Az előadásom az oktatásszervezés reformlépésein belül a vagyonjogi kérdésekkel foglalkozik és mint egyik kiváltó okként az önkormányzati adósságrendezési eljárás kiváltó okait elemzi.

Jékely Zoltán április 24-én, Szent György napján született, s talán éppen ezért nem találhatjuk különösnek, hogy a mesében és a néphitben egyaránt szereplő figura, Szent György, valamint a sárkány és a kettejük viszonya tematikájának, életművének jelölt vagy jelöletlen formában kardinális motívuma. Ez előadásom tárgya.

World War was a turning point in twentieth century history. Among the radical changes was the entrance of the United States into the war in Europe on the side of the Allied and the Associated Powers against Germany on April 6, 1917. This step tipped the balance on the western front in favor of its new allies and brought about their victory over the Central Powers. The consequence of the triumph, among other others, was the collapse and dissolution of the Austro-Hungarian Empire. Among the successor states Hungary found itself on the side of the defeated, which was confirmed by the Peace Treaty of Trianon, signed by the victor powers on June 4, 1920. Due to domestic political reasons the US signed a separate peace treaty. Although the American peacemakers presented some sympathy toward Hungary during the preliminaries leading up to Trianon, they put no major obstacles into the shaping of the treaty. The American peacemakers, including President Wilson, the major figure of the Peace Conference who ultimately represented the American position, could be considered as much responsible for the shaping of the Trianon Treaty as were the other leaders of the so-called Big Four. At the end the separate peace treaty the Hungarian and US representatives signed in Budapest on August 29, 1921, was as onerous for Hungary as the original Trianon treaty was. While during the peace parley in Paris the American negotiators expressed some sympathies towards the Hungarians, in the critical decisions the US peacemakers joined their partners in shaping the final peace terms. The American Peace Commissioner Frank Polk was correct when he reached the conclusion late in 1919 that the US was “largely instrumental in the framing of the Hungarian treaty.”

The American Hungarian Schools Association (AMIT) plays a vital role in advancing Hungarian language education across North America and beyond. As the number of students learning Hungarian as a second language continues to grow, AMIT’s mission to bridge cultural and linguistic gaps becomes increasingly essential. AMIT not only maintains a viable network of American-Hungarian schools but also provides professional development for educators, many of whom are passionate volunteers without formal training. A significant challenge faced by AMIT teachers is the growing digital addiction among students, which negatively impacts attention and cognitive development, contributing to a rise in special educational needs (SEN), such as attention deficit, hyperactivity, and learning disabilities. Teachers are tasked with engaging these students effectively while preserving group dynamics and cohesion.
This session will explore how AMIT supports educators by providing targeted training, resources, and fostering collaboration among teachers, students, and parents. These efforts ensure the sustainability of Hungarian language education within the diaspora, while also promoting an inclusive environment for learners with diverse needs. Additionally, the session will offer insights into the role of umbrella organizations in supporting bilingual education and how they can help bridge generational and linguistic gaps. Strategies for balancing support for individual needs with group harmony will be discussed, along with practical approaches for creating adaptable, supportive teaching environments.