Space and Body in György Faludy’s Sonnets (Hungarian emigrant poet) - Tér- és testkonstrukciók egy emigráns költő, Faludy György szonettköteteiben

Type of Abstract (select):

Abstract (max. 250 words):
Faludy György (1910-2006) több mint 300 szonettet írt, amelyek nagy része emigrációban született. 1995-ben két könyve is megjelent, amelyek összegyűjtik szonettjeit, az egyik az első kétszázat, amelyek 1943 és 1989 között születtek, a második pedig az azutánikat, amelyek nagy része, egy-két kivételtől eltekintve már Magyarországon, főképp Budapesten íródott. Ebben a korpuszban vizsgálom a Faludy poétikájában megjelenő térkonstrukciókat, mind annak topográfiai, mind annak elvont értelmében – amely megengedi a test mint táj képzetét is mozgástérbe hozni. A testiség Faludyval kapcsolatban közismert, nemcsak szonettjei, költészete egészére jellemző téma, mint ahogy emigráns létformája is, azt azonban kevéssé vizsgálták, hogyan jelenik meg és függ össze e kettő a versekben, ezek közül is a szigorú formai szabályoknak megfelelő szonettben, amely Faludy életművéből kiemelkedik, hiszen nincs még egy versforma, amelyből több mint háromszázat írt volna, noha balladaköltészete is jelentős. A szintén 1995-ben megjelent, gyűjteményes Versek című kötete a Michelangelo utolsó imája című szonettel indul, amelyet 1935-ben írt, Firenzében – a kronologikus kötet szerint ez Faludy első verse. Faludy életműve műfordítóként sem elhanyagolható, többek között Louise Labé, Shakespeare, Milton, Wordsworth, Keats, Baudelaire, Rimbaud, Verlaine, Valéry, Rilke vagy Lorca szonettjeit ültette át magyar nyelve, s rajtuk kívül még sok, kevésbé ismert szerzőnek is lefordította egy-egy szonettjét, ha mást típusú versét nem is (pl. Baffo, Palacio, Mirón, Othón, Pálánász stb.) –7-800 oldalas versfordítás-gyűjteményének csaknem felét szonett fordítások töltik ki.


Brief Professional Bio (max. 100 words):
Magyar nyelv és irodalom, összehasonlító irodalomtudomány és drámapedagógia szakokon diplomázása után az ELTE BTK Általános irodalom- és kultúratudomány doktori programjára nyert felvételt, jelenleg itt végzős hallgató, illetve az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport munkatársa. Elsősorban huszadik századi magyar költészettel, kiemelten a szonettformával foglalkozik. Tanulmányokat, kritikákat ír, szerkeszt, a Kortárs Online szépirodalmi rovatát vezeti, a Pesti Bölcsész Akadémia főszervezője és a Magyar Drámapedagógiai Társaság tagja.
http://www.aitk.hu/pataky_adrienn/